A Magyar Asztronautikai Társaság az űrkutatás napján konferenciát szervezett a Magyar Tudományos Akadémia székházában, ahol az Apollo-program mellett a magyar űrtevékenység is fontos szerepet kapott.
A magyar sikerekről és a jövőben várható fejleményekről Both Előd, a társaság elnöke beszélt a hirado.hu-nak.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) jelenleg három kis műhold készül. Az első magyar műhold, a Masat–1-hez viszonyítva a most készülő eszközök parányiak: az egyik egy öt centiméter élhosszúságú kocka alakú szerkezet, a másik ennek a duplája. Egyelőre még kérdéses, hogy ezeket a szondákat milyen hordozórakétával juttatják a világűrbe.
A kivitelezők bíznak abban, hogy ezek közül legalább kettő, legjobb esetben mind a három a jövő évben pályára állhat. Ezek a műholdak a Földről kifelé áramló elektromágneses sugárzást mérik majd. A rádió- és tévéadók, valamint a radarok jele kiszóródik a világűrbe. Ez a sugárzás mérhető, korábban a BME munkatársai 30 kilométeres magasságban ballonos vizsgálatokkal is kimutatták – mondta a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke.
Sikeres a Pille dózismérő
Az űrkutatás napján szervezett konferencián ismertették a Pille dózismérő működését is, amely egy sikeres, magyar fejlesztésű műszer. Legelső verzióját még Farkas Bertalan űrrepülésére készítették el a mai MTA Energiatudományi Kutatóközpont elődjének munkatársai. A műszer az űrhajósok szervezetét érő sugárdózis nagyságát méri.
Both Előd megjegyezte, hogy a műszernek már nyolc példánya repült a világűrben különböző projektekben és űreszközökön. Nemrégiben az egyik eszköz a Nemzetközi Űrállomásra is felkerült, ezzel a műszerrel cserélték le az előző berendezést, amely tizenöt éve segítette az űrállomáson az űrhajósok munkáját.
Hét évig utazik a BepiColombo szonda
Október 20-án, szombat hajnalban indult a BepiColombo űrszonda a Napunkhoz legközelebb keringő bolygóhoz, a Merkúrhoz. Az Európai Űrügynökség (ESA) a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított szonda fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-vel.
Az űrszonda hét évig fog utazni a Merkúrhoz, miután útnak indították magyar idő szerint hajnali 3 óra 45 perckor.
A mintegy négy tonna tömegű, négy részből álló űreszköz a tervek szerint bonyolult pályát követve, 2025. december 5-én érkezik meg a Merkúrhoz. A szükséges hajtóanyag mennyiség minimalizálása miatt tart ilyen sokáig az út: a mérnökök kilencgravitációs hintamanővert is beleiktattak az útvonalba, amelyek újabb és újabb lendületet adnak a szondának.
Egyéves küldetés
A manőverek a BepiColombo esetében előbb a Föld, majd kétszer a Vénusz, végül hat alkalommal pedig – a Merkúr saját gravitációs terét használják ki. A Merkúr körüli pályára állás után a küldetés egy évig fog tartani, amelyet a tudósok reményei szerint sikerülhet meghosszabbítani még egy évvel.
Az űrszonda segítségével a kutatók választ keresnek arra, hogyan nézhetett ki a szoláris felhő a Naprendszer kialakulása előtt, milyen volt az összetétele, és hogy milyen folyamat eredményeként alakult ki a bolygórendszerünk.
Szeretnék tisztázni azt is, hogy miért magasabb a Merkúr sűrűsége, mint a többi kőzetbolygóé, milyen arányban szilárd vagy folyékony a Merkúr magja, és hogy tektonikusan aktív-e a bolygó. Keresik a választ arra is, hogy a sarki árnyékos kráterek vizet tartalmaznak-e vagy ként, valamint hogy pontosan milyen kölcsönhatás van a napszél és a bolygó mágneses tere között.
Magyar hozzájárulás
A magyar kutatók egyrészt a Planetary Ion Camera (PICAM) elnevezésű iontömeg-spektrométer projektben vesznek részt, amely fényképezőgépként működik a töltött részecskék számára, hogy tanulmányozza a felszíni ionizációs folyamatok láncolatát. Ezt Szalai Sándor, az MTA doktora is kifejtette az M1 Ma este című műsorában.
Az eszközt működtető alacsony feszültségű tápegységet az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont mérnökei fejlesztették, ahogy a BepiColombo szimuláló környezetét is az SGF Kft. bevonásával.
Másrészt a magyar tudósok szerepet vállaltak a PWI plazmahullám kísérletben is, amelyhez az intelligens jelfelismerő modul (ISDM) fedélzeti szoftverét az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Űrkutató Csoportja és a BL Electronics Kft. fejlesztette ki.
A Merkúrt eddig csak két NASA űrszondának, a Mariner10-nek és a Messengernek sikerült megközelítenie – olvasható az MTA közleményében.
Szalai Sándor az M1 elmondta azt is, hogy Magyarország részvétele egy-egy ilyen űrkutatási programban mindig egy specializált területre funkcionál.
