forrás: hirado.hu
A holttest hőmérsékletéből és a hullajelenségekből állapítják meg a halál okát és időpontját. A 2009-es csepeli mészárlásnál már a testek elhelyezkedéséből is hasznos információkat „olvastak” ki. Elengedhetetlen az igazságügyi orvosszakértők jelenléte egy-egy bűncselekmény helyszínén.
2009. január 7-én este fél hétkor kivégzés történt a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola első emeletén. Lelőtték az iskola volt igazgatóját és egy tanárt.
A helyszínre érkező orvosszakértő már a holttestek elhelyezkedéséből tudta, hogy leszámolás történt. Nem sokkal később erre egyértelmű bizonyítékot is találtak: egy bekapcsolt diktafont az egyik áldozat zsebében.
Életem egyik legszörnyűbb élménye volt végighallgatni a gyilkosságot – mondta dr. Kosztya Sándor, a BSZKI Orvosi és Orvosszakértői Osztály vezetője. A hallottak megerősítették a szakértők állításait.
A rendőrségi orvosszakértők nem csak ennél az ügynél végeztek nélkülözhetetlen munkát. A közel tíz éve, a Ludovika téren megfojtott fiatal lánynál felfedezték azokat az elváltozásokat a nyakon, ami egy háziorvosnak nem tűnne fel. Így derült ki, hogy a 17 éves lányt a barátja fojtotta meg egy sállal.
De említhetnénk egy nem túl régi esetet is, amikor egy nagypapa a lányára és annak kiskorú gyermekére gyújtotta rá a lakást a fővárosban, balesetnek feltüntetve az esetet. A megégett holttest helyszíni vizsgálata során kiderült, hogy az édesanya korábban bántalmazást is szenvedett.
Budapesti központtal és öt vidéki alosztállyal működő osztály végzi a helyszíni halottszemléket, az igazságügyi és hatósági boncolások során elrendelt, a halálok megállapítását és egyéb patológiai eltérések kimutatását célzó szövettani vizsgálatokat, a természetes vízbe való fulladás bizonyítására szolgáló diatoma vizsgálatot, valamint a biológiai anyagmaradványok közül a hajszálak és az emberi eredetű szőrszálak morfológiai vizsgálatát.
Budapesten évente nagyjából félezer halottszemlét végeznek. A helyszíni szemléken a bűncselekmény kizárása, vagy annak megállapítása az elsődleges feladat – mondta a hirado.hu-nak az osztály vezetője. A helyszínen a halál időpontját a test hőmérsékletéből és a hullajelenségekből tudják meghatározni.
Magyarországon – az amerikai sorozatokban látottakkal ellentétben – nem a májban, hanem a végbélben mért hőmérsékletet vizsgálják – tette hozzá dr. Kosztya Sándor. Azokban az esetekben, amikor a vizsgálat a halált követő 24 órán belül megtörténik, a mérés alapján pontos vélemény adható. Minél később történik a vizsgálat, az időbeni szórás annál nagyobb lesz, több nappal később akár 12 óra is lehet.
Ismeretlen férfi holttestét találtak a Dunában Budapesten. A halál okát és pontos időpontját az igazságügyi orvosszakértők derítik ki. MTI Fotó: Mihádák Zoltán
A hatósági és igazságügyi boncolásokat azonban nem ők végzik. Ugyan az osztály szeretné ezt a korábbi feladatkört is részben visszakapni, ehhez azonban jogszabály-módosításra lenne szükség – magyarázta a szakember. A rendőrségi bűnügyi orvosi feladatokat 2007 előtt még több mint hatvan orvosszakértő látta el, majd a módosult törvénnyel kizárták őket a bűnügyi szakértői munkából.
A sok vitát kavart 2009-es tatárszentgyörgyi gyilkosság újra felhívta a figyelmet arra, hogy megfelelő bűnügyi orvosi, orvosszakértői részvétel nélkül megalapozott, szakszerű helyszíni szemle nem végezhető. Az említett esetben ugyanis a büntetőeljárás szakemberhiány miatt késlekedett, az ügyeletes orvos nem vette észre a lövési sérülés nyomait. Egyértelművé vált: elengedhetetlen a kriminalisztikai ismeretekkel is rendelkező orvosszakértő jelenléte a bűncselekmények helyszínein.
2011-ben a BSZKI-ban létrejött a Bűnügyi Orvosi Osztály, és megkezdődött a rendőrségi bűnügyi orvosi hálózat újraszervezése. Ennek a folyamatnak lényeges állomásaként a döntően helyszíni orvosszakértői feladatokat ellátó Bűnügyi Orvosi Osztály 2015-ben egyesült a laboratóriumi tevékenységet végző Orvosszakértői Osztállyal. Az így létrejött egység komplex orvosszakértői tevékenységet végez a bűncselekmények helyszíni szemléjétől – terveik szerint a boncolásokon át – a szövettani vizsgálatokig.
Az osztályon 13 orvos és 1 biológus szakértő dolgozik. Budapesten, Pest megyében és az utóbbi időben dél-dunántúli, dél-alföldi megyékben helyszíni szemléken segítik a nyomozóhatóság munkáját. A boncolásokból származó szervrészletek szövettani vizsgálatával a boncoláson megállapított haláloki diagnózis megerősítése mellett a szabad szemmel nem látható, de lényeges kórelváltozásokat is ki tudják mutatni.
Számos speciális kérdésre kizárólag a szövettani vizsgálat adhat választ. Például egy ismeretlen helyen holtan talált csecsemőnél kizárólag a tüdő szövettani vizsgálata igazolhatja az élveszületést. A csonttörések, traumák súlyos halálhoz vezető következményének, a zsírembóliának a kimutatása ugyancsak szövettani vizsgálattal lehetséges. A fentiek mellett vizsgálják az áramütésnél az áramjegyeket, míg a lőtt sérüléseknél a be- és kimeneti nyílásokat. A haj- és szőrszálak vizsgálata során kategorikus kijelentések nem születnek, de az eredményekkel a nyomozást segítik elő – hangsúlyozta ki dr. Kosztya Sándor.
Az ittasság véleményezését is az osztály szakértői végzik. A legtöbbször pontosan meghatározható, hogy az illető a bűncselekmény időpontjában ittas volt-e. Előfordul, hogy a baleset okozása után elhagyják a helyszínt, majd azzal védekeznek, hogy utána fogyasztottak alkoholt, szerencsére az esetek döntő többségében ezt cáfolni lehet – mondta az osztály vezetője.
