A Budapesti Műszaki Egyetem mérnökei által fejlesztett rakéták nemzetközi szinten is jól teljesítenek, a jövőbeli célok között a hazai szilárd hatóanyagú hajtómű is szerepel.
A Portugál Űrügynökség által szervezett EuRoC (European Rocketry Challenge) célja, hogy azokat a rakétafejlesztési és – kutatási munkákat támogassa, amelyek nem valamelyik nagy cég vagy űrügynökség programjainak keretein belül zajlanak, hanem az európai egyetemek falai között, ahol a tanulók és tanítóik közösen hozzák létre a jövő űripari eszközeit. A versenyt eddig három alkalommal rendezték meg és idén a legjobbak közé bekerült két magyar csapat is: a BME Suborbitals és a BME Aerospace, előbbi a háromezer méteres (ekkora magasságot kellett elérnie a rakétának), utóbbi a kilencezer méteres kategóriában.
A BME Suborbitalst, ahogy azt Hafner Zoltán, a csapat vezetője februári előadásában elmondta, azután alapították, hogy egy középiskolásoknak szervezett ESA verseny, a CanSat során a műegyetemi hallgatók biztosították a rakétát, amivel a műholdas szimulációkat készítő résztvevők berendezéseit juttatták a magasba, majd ezekről az alapokról kiindulva további rakétafejlesztési munkákba kezdtek. 2021 februárja óta a rakéták egyre nagyobb teljesítményű változatai és saját készítésű hajtóművek tervei születtek meg a Suborbitals fejlesztésében, de a program során nem csak az űreszközök technológiai aspektusaira, hanem a tudományos eredményekre is koncentrálnak, így a következő generációs rakéták esetében már a hasznos teher szállítására alkalmas méretű prototípusok építésén lesz a hangsúly.
A csapat az EREBOS projekt keretein belül egy teljes rakétacsaládot tervez létrehozni, amelynek első tagja egy szuperszonikus troposzferikus kutatórakéta: az ezzel elérhető maximális magasságot két-három kilométerben határozták meg a mérnökök, a sebesség tekintetében pedig a hangsebesség átlépése volt a kitűzött cél. A rakéta kialakítása egyszerű és moduláris szerkezetű, mivel a legfontosabb szempont az építése során nem a nagy teljesítmény, hanem a házon belüli alkatrészek gyártási folyamatainak megalapozása volt. Az EREBOS-1 hasznos teher szállítására vonatkozó teherbírása mindössze 150 gramm, ami azt jelenti, hogy a telemetriai adatokat rögzítő és egyirányú kommunikációra alkalmas fedélzeti számítógépen kívül mást nem szállít a rakéta, de az EREBOS-2, ami az EuRoC versenyen való indulásra lett adaptálva, már 1200 grammos teherbírású és a vele elérhető magasság is nagyobb, több mint 3 kilométer.
A BME Suborbitals elkövetkező évekre vonatkozó tervei egy saját fejlesztésű szilárd hajtóanyagú rakéta motort céloznak, ami 13 500 Ns összimpulzussal rendelkezne, ami több mint tízszerese az EREBOS-1 hajtómű teljesítményének. A BME Suborbitals a Portugáliában rendezett versenyen a kategóriájának ötödik helyezését érte el, az összesített ranglistán a kilencedikek lettek.
A BME Aerospace Teamet Illyés András és Pálfi Bars alapította tavaly szeptemberben, szintén a CanSat verseny által ihletve, és elsőként azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy egy olyan rakétával tudjanak indulni az EuRoC-on, ami egészen kilencezer méteres magasságig tud emelkedni. Az elkészült rakéta a hangsebesség kétszeresét éri el repülés közben és, a BME Suborbitals eszközéhez hasonló módon, nagyrészt saját gyártású egységekből áll, beleértve a kompozit anyagból álló rakétatestet is. A BME leírása szerint az Aether S 3 méter hosszúságú és szilárd hajtóanyagú hajtóművű rakéta segítségével orvosbiológiai és légkörfizikai kísérleteket is végeznek a kutatók, így az egyetemi tudományos munkákat is elősegítik a fejlesztésekkel.
(Fotó: BME Suborbitals, BME Aerospace)
raketa
