Afrika számos országában a dinamikusan növekvő népesség és a klímaváltozás következményeivel a mezőgazdaság nehezen tud lépést tartani.
A magyar fajták a megváltozott körülmények között is versenyképesek tudnak lenni.
Nagy István agrárminiszter a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft.-ben tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a magyar agrár-, környezetügyi, innovációs, tudományos és kutatási potenciál Afrikában is elismert és keresett.
Magyarország képes arra, hogy bekapcsolódjon a nemzetközi folyamatokba, és afrikai országokkal mezőgazdaságuk és élelmiszeriparuk fejlesztése érdekében együttműködéseket alakítson ki.
Ez hozzájárul Magyarország kiemelt nemzetközi céljának megvalósításához, hogy mindenki a szülőföldjén találhassa meg a boldogulást, ezzel csökkentve a migrációt.
A klímaváltozás következtében Afrika is szembesül azokkal a problémákkal, melyekre a Kárpát-medencében is keressük a választ: a haszonnövények és -állatok hő- és szárazságtűrő fajtaváltozatainak nemesítése, a talaj fenntartható tápanyag-utánpótlásának biztosítása vagy az öntözés kérdésének hosszú távú megoldása.
Az agrártárca a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal (NAIK) együttműködve vállalta, hogy bizonyítja:
megfelelő fajtaválasztással és az új technológiák alkalmazásával a duplájára növelhető Afrika szubszaharai térségében az előállított élelmiszer mennyisége.
Ezért mintafarmokat hoznak létre, melyek a magyar fajták, technológiák mellett lehetőséget teremtenek azok tesztelésére is az eltérő klimatikus viszonyok között. A farmok helyi bázisként szolgálnak képzési és oktatási projektekben is – közölte a miniszter. A farmok alapterményeit és a szakmai hátteret a NAIK biztosítja.
Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója rámutatott:
a magyar fajták a megváltozott körülmények között is versenyképesek tudnak lenni, Nigériában már két szegedi kukoricafajtát sikerült elismertetni, a kalászosokkal Kelet-Afrikában, az erdészet, kertészet, méhészet, halászat területén pedig Észak-Afrikában értek el konkrét eredményeket.
.jpg)
A tervek szerint nyolc afrikai országban alakítanak ki mintafarmhálózatot, ennek első lépéseként Ghánában már hat farm működik, Kenyában pedig most dolgoznak újabbak létrehozásán.
Gyuricza Csaba kifejtette: a mai Kárpát-medencei éghajlat az 1960-as évek Bulgáriájának felel meg, de a klímaváltozás nem állt meg, ha a hosszú távú hatásokat akarjuk tanulmányozni, Észak-Afrikába kell menni.
