Kicsi rá az esély, hogy elérik céljukat a mozdonyvezetők a jövő hétfőtől határozatlan időre meghirdetett munkabeszüntetéssel.
A MÁV-Start elutasítja a mozdonyvezetők tavalyi évre vonatkozó bérkövetelését, és jogszerűtlennek tartja a meghirdetett sztrájkot, ennek megállapítása érdekében a vasúttársaság a bírósághoz fordult.
Ha a bíróság ennek helyt ad, nem sztrájkolhatnak a mozdonyvezetők. A VG.hu információi szerint a sztrájktól és a követelésektől a vasutas szakszervezetek többsége is elhatárolódik. Ha mégis sor kerül a munkabeszüntetésre, akkor sem kell jelentős fennakadásoktól tartaniuk az utasoknak.
Egyelőre kérdéses, hogy megtarthatják-e a szeptember 5-től határozatlan időre meghirdetett munkabeszüntetést a mozdonyvezetők. A Mozdonyvezetők Szakszervezete augusztus 25-én jelentette be, hogy az eredetileg március 10-re hirdetett, ám végül elhalasztott sztrájkot mégis megtartja, mivel bérkövetelésüket továbbra is elutasítja a vasúttársaság.
A MÁV-Start jogszerűtlennek tartja a sztrájkot, ezért bírósághoz fordult. Ha a bíróság – szemben a márciusi sztrájkkal – ezúttal a munkáltatónak ad igazat, jogszerűen nem tartható meg a jövő hétfőtől tervezett munkabeszüntetés.
Nem csak a bérvita mérgesítette el a viszonyt
A Mozdonyvezetők Szakszervezete tavaly novemberben kezdeményezett kollektív munkaügyi vitát, mivel a MÁV vezetése nem volt hajlandó érdemben tárgyalni a mozdonyvezetők bárköveteléséről.
Az érdekképviselet szerint tavaly nem emelkedett a mozdonyvezetők bére, így az inflációt is figyelembe véve csökkent a munkavállalók fizetésének vásárlóereje. Az érintettek ezért a reálkereset-csökkenés ellentételezésére kompenzációt szerettek volna a vasúttársaságtól.
A MÁV vezetése kezdetektől visszautasította a bérkövetelést. A vállalat álláspontja szerint tavaly nyáron a szakszervezetekkel megkötött, három évre szóló bérmegállapodás az irányadó, így nincs helye egyéb követelésnek.
A Mozdonyvezetők Szakszervezete nem írta alá a bérmegállapodást, ugyanakkor a kollektív szerződéskötésre jogosult szakszervezetek elfogadták a 2021-es, 2022-es és 2023-as évekre szóló, alapbérfejlesztést is tartalmazó egyezséget.
Korábban a Magyar Nemzet arról írt, nem csak a bérvita keltett feszültséget a képviselet és a munkáltató között. A tavaly nyári megállapodás érvényességéről eltérő az álláspont a munkáltató és a szakszervezet között:
nincs egyetértés arról, hogy a mozdonyvezetőket tömörítő képviseletnek van-e érdemi beleszólása a csoportszintű kollektív megállapodásba.
A munkáltató szerint a Mozdonyvezetők Szakszervezete nem jogosult a bérmegállapodás megkötésére, így nincs jelentősége, hogy az egyezséget nem írták alá, mivel a többi erre jogosult szakszervezet elfogadta azt.
Magukra hagyott mozdonyvezetők
A 2021 nyarán megkötött bérmegállapodást ugyanakkor a többi érdekképviselet aláírta, így nem tudnak szolidaritást vállalni a mozdonyvezetőkkel és a sztrájkhoz sem csatlakoznak.
A VG.hu információi szerint a vasútnál jelen lévő képviseletek közül sem mindenki ért egyet a tervezett sztrájkkal. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a mozdonyvezetők csak maguknak akarnak bérkompenzációt kiharcolni, a többi vasúti dolgozó bérrendezése nem szerepel a követeléseik között. Fontos az is, hogy a legtöbb szakszervezet és a MÁV abban egyetértenek, hogy be kell tartani az érvényes bérmegállapodást, így annak lezárása után utólag nincs helye követelésnek.
A Mozdonyvezetők és Motorvonatvezetők Szakszervezete közleményében elhatárolódott a sztrájkra készülő szakszervezettől, és minden olyan megmozdulástól, amely a mostani gazdasági, energetikai válságban a vasút – mint alapvető és fenntartható közlekedési rendszer – működését sérti vagy veszélyezteti.
Az utasok többsége sem vállal szolidaritást
A közösségi oldalakon olvasható kommentek és vélemények arra utalnak, hogy az utasok, és a nem vasutas munkavállalók többsége nem támogatja a mozdonyvezetők sztrájkját. Ennek oka, hogy egy mozdonyvezető átlagfizetése meghaladja a 800 ezer forintot, vagyis bőven az átlagkereset feletti a keresetük.
A MÁV pedig arra emlékeztetett, a mozdonyvezetők felelősségteljes munkájának jelentőségét a javadalmazásukban is kiemelten elismerik. Keresetük 2016 óta több mint 60 százalékkal növekedett a tavalyi év végéig. Az idén év elején megvalósított 10 százalékos béremelés tovább növelte járandóságukat.
Ennek eredményeként a mozdonyvezetők a MÁV csoporton belül és a teljes nemzetgazdaságban is kiemelkedő mértékű havi átlagkeresete meghaladja a 800 ezer forintot.
Emellett júliusban előrehozott, egyszeri, egyösszegű kifizetésben részesült a vállalatcsoport minden munkavállalója, köztük a mozdonyvezetők is.
A jövőről már mindenki szívesebben tárgyalna
A 2021-es bérmegállapodás értelmében idén került sor a tavalyi évre megállapított alapbéremelésre is, így januártól átlagosan 10 százalékkal nőtt minden vasutas keresete. A megállapodás 2023-ra ugyanakkor csak 5 százalékos bérfejlesztést tartalmaz.
Nemcsak a vasútnál, de szinte minden állami közszolgáltató vállalatnál hasonló megállapodások jöttek létre. A jelentősen megugró, egyes becslések szerint a következő hónapokban a 20 százalékot is elérő háborús infláció miatt a béremelések ellenére is jelentős reálbércsökkenés éri az állami végek munkavállalóit.
A szakszervezetek ezért már kezdeményezték az infláció ellensúlyozása érdekében bérkompenzációról, esetleg a bérmegállapodás felülvizsgálatáról, kiegészítéséről szóló egyeztetések elindítását a munkáltatóknál.
Mozgásban maradna az ország
Ha szeptember 5-től sztrájkba lépnének a mozdonyvezetők, akkor sem kell komoly járatkimaradásoktól, vagy – hasonlóan a 2009-es vasutassztrájkhoz – a fél ország megbénulásától tartani.
Ennek oka egyrészt az, hogy nem csatlakozna minden mozdonyvezető a sztrájkhoz és a többi vasutas sem tervez munkabeszüntetést. Másrészt a Munka törvénykönyve értelmében a vasútnál is meg kell állapodni a még elégséges szolgáltatásokról.
Ha márciusban megtartották volna a sztrájkot a mozdonyvezetők, akkor mindössze reggel 9 óra és délután 3 óra között maradtak volna ki járatok, vagyis abban az időszakban, amikor egyébként is kevesebben utaznak.
Nincs politikai szándék
Noha a mozdonyvezetők bérharcának támogatottsága meglehetősen alacsony, a VG.hu szakszervezeti forrásokból úgy tudja,
a kilátásba helyezett sztrájk mögött nem áll politikai szándék és nem célja a képviseletnek a munkáltatóval szembeni ellenállás sem.
A képviseletek ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy hiányos a munkaadó és a munkavállalók közötti kollektív megállapodások megkötésének jogosultságáról szóló szabályozás, amely több ponton is eltérően értelmezhető.
A márciusra meghirdetett sztrájktól a szakszervezet végül elállt. Az okok közül kiemelték a háborút, az országgyűlési választások közeledtét, valamint azt, hogy a MÁV ígéretet tett a tárgyalások folytatására, amelyet végül a munkáltató nem tartott be.
vg
