Idén a gólyatöcs az év madara. Védelmének alapját a még meglévő természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti.
A gólyatöcs, régi nevén a székigólya lett a tavalyi internetes szavazás eredménye szerint az idei év madara. A négy évtizede futó programon a lakosság tavaly három fajra szavazhatott: a gólyatöcs mellett a gulipánra és a nagy pólingra – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amely elsősorban a különböző fajok vagy madárcsoportok, illetve azok élőhelyeinek védelmére szeretné felhívni a figyelmet.
A madár külsejében a gólyára emlékeztet hosszú lába és a fekete-fehér tollazata miatt. Öt alfaja az Antarktisz kivételével az összes kontinensen előfordul. Főleg vízi rovarokkal és más gerinctelenekkel, elsősorban alacsonyabb rendű rákokkal táplálkozik. Március–áprilisban érkezik Afrikából, a költési időszak végén pedig elindul, többségük augusztusban el is hagyja Magyarországot.
A szikes tavak nagykövete
A gólyatöcs egy adott élőhelytípus nagykövete, mégpedig a szikes tavaké, amely egy nagyon különleges terület – magyarázza Orbán Zoltán, az MME szóvivője. A szikes tavak visszaszorulása az 1980-as évek végére tehető, ami kedvezőtlenül hatott erre a fajra is. A klímaváltozás, az egyre szárazabb tavaszok jelentősen befolyásolják az adott évi költőpárok számát.
Védelmének alapját elsősorban a még meglévő természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti. Vonulási időszakban bármely sekély vizű élőhelyen, azaz halastócsapolásokon, belvizes szántókon, gyepeken is felbukkanhatnak. A szikes tavak megfogyatkozásával a gólyatöcs ezeket az alternatív vizes élőhelyeket is mind gyakrabban használja fészkelőhelyként.
Az egyesület elsődleges feladata, hogy a hazai és az európai uniós döntéshozók tájékoztatása arról, hogy a klímaváltozás miatt fontos megóvni és visszahozni a vizes élőhelyeket, ami a szikes tavak esetében a vízmegtartást jelenti.
Magyarországon rendszeres fészkelő a gólyatöcs, a költőpárok száma az adott év csapadékviszonyaitól függően 200-1000 pár között alakul. Hazánkban fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 250 ezer forint.
A fecskék fokozott védelmére hívja fel a figyelmet az MME
A természetvédelmi egyesület másik kiemelt, jelenleg is aktuális témája a 2010-ben az Év madarának választott fecskék védelme. Hazánkból 2020-ra akár eltűnhetnek ezek a madarak, ha nem történik jelentős változás – hívta fel a figyelmet több mint nyolc éve az MME. Szerencsére nem így történt, a legrosszabb egyelőre nem következett be. Mondhatjuk, szerencsénkre, mert tevékenységük kiemelkedően fontos a tápláléklánc fenntartásában, ugyanis minden fecske, amíg Magyarországon költ és neveli a fiókáit, minimum egy kilogramm rovart pusztít el.
Figyelembe véve, hogy napjainkban legalább egy-két millió fecske hiányzik hazánkból, ez azt jelenti, hogy egy-két millió kilogramm rovar itt marad a nyakunkon, ami jelentős gazdasági kárt és egészségügyi kockázatot jelent – mondta Orbán Zoltán.
A fecskék jellemzően mezőgazdasági kártevő rovarokkal táplálkoznak, de elpusztítanak olyan szúnyogfajokat is, amelyek akár halálos betegséget is terjesztenek.
Az MME szóvivője a fentiekhez még hozzátette: a médiában csaknem egy évtizede, évente többször megjelenő felhívások ellenére sok helyen ma is akár tömegével verik le a lakóházakról, intézmények eresze alól a fecskefészkeket – gyakran lakottan, tehát tojásokkal, fiókákkal együtt –, mondván, veszélyes az ürülékük. Ennek kivédésére kiválóan alkalmas az úgynevezett fecskepelenka, ami egy, a fészek alá felhelyezett, körülbelül kéttenyérnyi fém-, fa- vagy műanyag lap.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el az év madara programot.
szerző: hirado.hu, MTI
