Madarak és fák napja
A Madarak és Fák Napjának célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse. Időpontja a hatályos természetvédelmi törvény szerint minden év május 10-e. A hagyomány immáron több mint száz éves. Megszervezésének közvetlen előzménye a hasznos madarak védelme érdekében 1902-ben kötött párizsi egyezmény, mely után Chernel István ornitológus még ebben az évben megszervezte az első madarak és fák napját. Az esemény iskolai keretek közé az Apponyi Albert vallási- és közoktatásügyi miniszter által 26.120/1906 számon kiadott rendelet által került, melynek értelmében az elemei népiskolákban minden év májusában vagy júniusában kellett “természetvédő” és “erkölcsnemesítő” szellemben méltatni a Madarak és Fák Napját.
Története
Füredi fák
Klebelsberg Kuno 1931-es, időnként szinte irodalmi igényességgel fogalmazott rendeletéből kiderül, hogy az intézmény az amerikai Madarak napja (Birds day) és a Fák napja (Arbor day) alapján született meg. Ezen a napon a tanító hagyományosan “szép, emelkedett és beható előadást tart a madarak életéről, a természet háztartásban való jelentőségéről, az ember gazdaságaiban, de lelkületében játszott szerepéről is”. A fákkal kapcsolatban az oktató “a fák jelentőségét fejtegeti”, a lényeg azonban az, hogy minden gyermek ültessen egy fát, mely fa “azután magával a gyermekkel növekszik, és így a gyermek lényéhez fűződik”.
Az első világháború és az azt követő évtized alatt veszített jelentőségéből “ez a szép, a lelkület finomítására annyira alkalmas, poétikus intézmény”. Klebelsberg azonban Apponyi Albert felé tanúsított tiszteletével indokolja a szokás felújítását: “újból teljes érvényt igyekszem szerezni annak a fennkölt szellemből fakadó rendelkezésének, mellyel a magyar erdők, mezők dalos madarainak és a fáknak megvédelmezését kívánta elérni akkor, amikor a fogékony gyermeklelket a madarak és fák szeretete felé igyekezett gyöngéden hajlítani”. A miniszter rendeletében visszajelzést is előír annak ellenőrzésére, hogy az iskolákban megtartják-e a Napot, milyen eredménnyel, ültetnek-e fákat, az iskolák rendelkezésére áll-e minden szükséges segítség, illetve konkrétan Herman Ottó Madarak hasznáról és káráról című munkája a birtokukban van-e. Klebelsberg meggyőződése szerint a hagyomány újraélesztésével “a fa és bokor szeretete elterjed a nép között, mert annak megóvásával és ápolásával együtt önként föltámad és gyökeret ver a nép szívében, értelmében egyaránt a hasznos madarak védelme is”.
A második világháború és az államszocializmus évei alatt ha feledésbe nem is merült, de kisebb jelentőséggel bírt ez a jeles nap (vélhetően amerikai eredete és a dualizmusban, később a Horthy-rendszerben történt meg-, majd újjászületése miatt).
Az év fája
2013. november 30.
Az Ökotárs Alapítvány Az Év Fája versenyt hirdet minden évben 2009 óta amelyen „különös erővel” rendelkező fák versengenek, olyanok, amelyek képesek egy-egy közösség, család vagy egy egész település figyelmét megnyerni.
Az Év Fája vetélkedő célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a környezettudatosságra.
2013-ban Az Év Fája fődíját 4059 szavazattal a Mesebeli vén vackorfa, avagy a gödöllői magányos óriás története címmel nevezett fa nyerte, amely a gödöllői Szent István Egyetem botanikus kertjében áll.
A helyi legenda szerint Grassalkovich Antal gróf ültette, aki egy szerencsés kimenetelű vadászat után a sebzett vadkan elől egy vadkörtefán talált menedékre. Hálája jeléül elrendelte, hogy gödöllői birtokán 1000 vadkörtét ültessenek a jeles fa tiszteletére.
Az egyik különdíjat, a Hős Fa címet olyan fa nyerheti el, amelynek élete vagy természetes környezete, élőhelye veszélyben van, megmentéséért a jelölők sikeresen küzdöttek vagy küzdenek még most is. A pénteki eredményhirdetésen egy solymári körtefa kapta meg ezt a címet.
A másik különdíjat, az Országos Erdészeti Egyesület elismerését egy 300 éves berkenyefa kapta, az egyesület ilyen ünnepet 1996-óta rendez, a mozgalom célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés mind az erdész szakemberek, mind a nagyközönség számára..
A vetélkedő a nemzetközi Európai Év Fája versenyhez kapcsolódik, melyet az Ökotárs cseh testvérszervezete, a Nadace Partnerstvi szervez. A verseny magyarországi partnerei az Országos Erdészeti Egyesület, a Fővárosi Növény- és Állatkert, a The Body Shop Magyarország, médiatámogatója a Civil Rádió, a Vidéki Élet Magazin és az ecolounge. Az Év Fája és a Hős Fa vizsgálatát a Fakopp Soproni Favizsgálati Szakértői Csoport végzi.
Az Év Fája 2014-ben a Mezei juhar (Acer campestre) lett.
Az Év Fája 2015-ben a kocsányos tölgy
