forrás: S.J. / hirado.hu
„A betegség a gyengeség jele, egy férfi nem panaszkodik…” Százezer olyan ember élhet köztünk, akinek a vastagbelében már ott az az elváltozás, amely évek múlva az életét fenyegeti.
Magyarországon évente 5 ezer ember haláláért a vastagbéldaganat okolható.
„A jogosítványomat szerettem volna megújíttatni, ezért elmentem a háziorvosomhoz, aki elküldött egy teljes vérképre. A vizsgálat eredménye után egy nappal már a kórházban találtam magam teljes kivizsgáláson” – mesélte a hirado.hu-nak Lakos István, aki 64 éves volt, amikor kiderült, hogy vastagbéldaganata van. „Életemben először akkor voltam gyomor- és béltükrözésen, amikor bent feküdtem a kórházban” – mondta.
Istvánt, miután kiderült, hogy rákja van, megműtötték, majd kemoterápián esett át. Ahogy mondja, kétszer volt szerencséje. Egyrészt akkor, amikor még idejében kiderült a betegsége, másrészt akkor, amikor hajhullás, fogyás és különösebb rosszullétek nélkül átvészelte a kemoterápiát.
Lakos István most 70 éves, és öt éve tünetmentes, de nincs mindenkinek ekkora szerencséje. Minden egyes munkanap 40 embernél diagnosztizálnak vastagbélrákot hazánkban, közülük 20-an meg is halnak, mert mire kiderül a diagnózis, sokszor már késő.
Két fő tünete van a betegségnek
A vastagbélráknak vannak tünetei, de a gond ott van, hogy a tünetek sokszor csak akkor jelentkeznek, amikor a betegség már előrehaladott állapotban van és áttétet képzett a májba vagy a tüdőbe – mondta a hirado.hu-nak dr. Bodoky György onkológus, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tiszteletbeli elnöke.
A betegségnek két fő tünete van. Az egyik a véres székürítés, aminek sokan az aranyerük miatt nem tulajdonítanak nagy jelentőséget. A másik fő tünet a székletszokások megváltozása: ez lehet hasmenés, de lehet székrekedés is. A professzor szerint, ha a beteg görcsös fájdalmat tapasztal, akkor is érdemes felkeresni orvosát.
Nincs országos vastagbélrák-szűrés
Szakemberek szerint óriási probléma, hogy nincs szervezett vastagbélrák-szűrés Magyarországon. Gyakorlatilag, ha valakinek nincs panasza, de szeretne elmenni béltükrözésre, vagy a családjában már előfordult vastagbélrák, és ezért akar kivizsgálást, akkor a háziorvosa jóindulatán múlik, hogy beutalja-e vastagbéltükrözésre vagy nem. Ha nem, akkor marad a fizetős vizsgálat, ami akár 30-40 ezer forintba is kerülhet.
A vastagbéldaganaton átesett Lakos István jelenleg a Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke, aki betegtársaival azért is küzd, hogy elinduljon az országos szintű vastagbélszűrés.
„Minden egyes év késlekedés emberéletek ezreit követeli, így nem csúszhat tovább az átfogó, országos vastagbélszűrés megkezdése” – jelenti ki. Az egészségpolitika egyébként 2017-re ígéri, hogy lesz végre országos szintű vastagbélrák szűrőprogram.
50 év felett szűrni kell
A szűrés minden 50 év feletti embernek fontos lenne, hiszen a vastagbél-és végbélrák 50-75 év között fordul elő a leggyakrabban. Azoknak, akiknek a családjában már volt ilyen betegség, 40 éves kor fölött érdemes részt venni kolonoszkópiás vizsgálaton. Azért béltükrözésen, mert az a legbiztosabb szűrővizsgálati módszer, amikor rögtön el is tudják távolítani a gyanús polipokat vagy szövettani mintát tudnak venni.
Béltükrözés? – Azt soha!
A béltükrözéstől az emberek többsége tart. Egyrészt intim, másrészt fájdalmas, de Bodoky György azt mondta, hogy ma már a vizsgálatot rutinszerűen lehet altatásban vagy kábításban végezni. „Az ellátott páciens ilyenkor semmit nem érez, egyetlen vénás injekciót kap, a beavatkozást követően pedig egy óra múlva hazamehet” – mondta a szakember a hirado.hu-nak. Ha minden rendben van, a vizsgálatot 10 évente érdemes megismételni. A vastagbélrák ugyanis nem egyik napról a másikra alakul ki, átlagban 10 év alatt fejlődik ki.
Így, bár szörnyű belegondolni, de most is 100 ezer olyan ember él közöttünk, akinek a vastagbelében már ma meg lehetne találni azt a polipot vagy kezdeti elváltozást, ami évek múlva az életét fogja fenyegetni.
Egy férfi nem lehet beteg – mi lesz a macsós képpel?
A szűrővizsgálatok hiánya mellett a másik nagy probléma, hogy nem túl egészségtudatosak a magyarok. Főleg a férfiak nem. „A férfiak sokkal inkább ódzkodnak megtenni az első lépést, kevésbé vigyáznak magukra. Azt gondolják, hogy a betegség a gyengeség jele, amely nem fér össze azzal a macsó énképpel, amelyet önmagukról kialakítottak. Úgy gondolják, egy férfi nem panaszkodik” – mondta Riskó Ágnes pszichológus, aki 25 éven át dolgozott az Országos Onkológiai Intézetben.
A pszichológus szerint a férfiak távolmaradását a szűrésektől magyarázhatja az is, hogy a médiában a nőket érintő betegségekről hallani többet. Az emlőrákról és méhnyakrákról valószínűleg mindenki hallott, míg a férfiakat érintő daganatokról mint például a prosztatarákról vagy a vastagbélrákról, ritkábban beszélnek.
32 ezren halnak meg évente rákban
Nemcsak a vastagbélrák, az emlőrák vagy a méhnyakrák komoly gond, hanem általában minden daganatos betegség súlyos probléma Magyarországon. A hazai halálozási statisztikák szerint évente több mint 32 ezer ember hal meg valamilyen rosszindulatú elváltozás miatt, 55 százalékuk férfi.
A legrosszabb helyzetben a pszichológus szerint az iskolázatlan, fiatal férfiak vannak. Ők egyrészt nem mernek, nem akarnak szembesülni vele, hogy kiesnek a munkából, a családfenntartó szerepből, másrészt hátrányosabb helyzetben vannak, mert nehezen beszélnek magukról és érzelmeikről. Ez megfigyelhető a kezelések alatt is – magyarázta a pszichológus.
A zilált családok hátrányban vannak
Riskó Ágnes úgy látja, hogy a rákmegelőzés szempontjából a szétesett, szegénységben élő családok vannak a leghátrányosabb helyzetben. Az egészséges életmód összetevőiről, megvalósítási lehetőségeiről, – azaz a rákmegelőzés fontos tényezőiről – kevesebbet tudnak azok, akik hatékony családi és társadalmi támogatás nélkül élik mindennapjaikat.
A pszichológus szerint a rákhalálozás az indokoltnál sokkal magasabb Magyarországon: „a rák az egy tükör, a társadalmat mutatja meg” – emelte ki a szakember.