Ma, vasárnap az urnák elé járulnak a macedón választópolgárok, hogy véleményt mondjanak az országuk történetében sorsdöntőnek tekinthető ügyről, mégpedig az ország nevének megváltoztatásáról.
A népszavazáson a polgárnak egyetlen kérdésre kell válaszolnia: támogatja-e Macedónia EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt.
A szóban forgó megállapodást idén júniusban írta alá a két balkáni ország külügyminisztere, ezáltal lezárták a kettejük viszonyát mérgező, több évtizede húzó ügyet. Macedónia 1991-es függetlenné válása óta Athén akadályozza szomszédja csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval és a NATO-val, mivel nem ismeri el az ország nevét.
Görögország három északi tartományát ugyanis Makedóniának hívják, és szerintük a makedón identitásra, illetve a Nagy Sándor makedón király örökségére való hivatkozás nem jogszerű Macedónia részéről. A kétmillió fős ország az ENSZ hivatalos dokumentumaiban ezért Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven szerepel.
A júniusi megállapodás értelmében azonban nem lesz többé görög vétó. Az országot ugyanis ezentúl Észak-Macedóniának hívnák, a hivatalos nyelv megmaradna macedónnak, míg az állampolgárságnál azt írnák majd: macedón/Észak-Macedónia állampolgára. A megállapodást a tavaly nyáron hatalomra került szociáldemokraták harcolták ki, és nemzetközi támogatást is kaptak az EU-tól, a NATO-tól, az Egyesült Államoktól.
Zoran Zaev miniszterelnök (képünkön) szerint a macedónok következő nemzedékének jövője forog kockán, de figyelmeztetett arra is, hogy a gazdaság, a Görögországgal folytatott kétoldalú kereskedelem, illetve a külföldi beruházások mértéke is fellendülhet a névváltoztatás következtében.
Bár a nyugati közeledést a lakosság nagy többsége támogatja, a névváltoztatást sokan nemzeti büszkeségből elutasítják, hiszen úgy vélik, azzal a macedón identitás vész el. Így gondolkodik az ellenzéki jobboldal, illetve a szintén jobboldali államfő, Gjorge Ivanov, aki a napokban azt mondta: nemzeti öngyilkossággal érne fel az igenek győzelme.
A köztársasági elnök ezért a népszavazás bojkottjára szólított fel. A részvétel kulcskérdés, hiszen – bár a referendum eredménye semmire sem kötelezi a parlamentet – az aránynak el kell érnie az 50 százalékot ahhoz, hogy érvényes legyen. A legfrissebb felmérések szerint 57 százalékos lehet a részvételi arány, és a szavazók 70 százaléka voksol majd igennel.
Bár a megállapodást ezek után valószínűleg mind a macedón, mind a görög parlament ratifikálja majd, a névváltoztatáshoz szükséges alkotmánymódosítást kétharmados többséggel lehet csak elérni Szkopjéban, a 120 fős nemzetgyűlésben 49 mandátummal rendelkező jobboldal azonban nem akar asszisztálni ehhez.
– A jobboldal tíz évig volt hatalmon, ők is igyekeztek megállapodásra jutni a görögökkel, de nem jártak sikerrel. Eközben odahaza nacionalista kampányt folytattak, a macedón nemzeti identitás felépítése ebben az időszakban zajlott. Ezt az ő szemükben most le kellene bontani, amihez nem járulnak hozzá – magyarázta el lapunknak Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa.
A szakértő emlékeztetett: amikor a régi Jugoszláviát létrehozták, annak vezetője, Joszip Broz Tito megpróbálta a nagy nemzeteket visszaszorítani – mint a szerbet vagy a horvátot – és a kisebbeket erősíteni; ilyenek voltak a szlovénok, később a macedónok, a bosnyákok.
– Ők voltak ennek a mesterséges identitáskreálásnak az alanyai. Valójában sosem létezett önállóan a mai Macedónia területe. Csak ezután alakult ki a saját nyelv, a mítosz, a múltépítés, Nagy Sándor örökségének a felfedezése. A függetlenség után, 1991-től pedig ráerősítettek ennek a kialakítására – hangsúlyozta a szakértő.
Forrás: magyaridok.hu
