Azt szinte mindenki tudja, hogy október 6-án a 13 aradi vértanúra emlékezünk. Azt viszont már kevesen, hogy miért pont őket végezték ki, és hogy rajtuk kívül más is életét vesztette ezen a napon. Ezt érdemes tudni 1849. október 6-áról!

aradi vértanúk szobrai
Az aradi vértanúk emlékműve a Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán. Fotó: Máté Péter / Mediaworks Archívum

Ez történt dióhéjban október 6-án

Az 1848–49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján 1849. október 6-án 13 honvéd főtisztet végeztek ki Aradon. Mártírhalálukkal egy napon végezték ki Magyarország első miniszterelnökét is Budapesten.

Ők voltak az aradi 13-ak

Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József, Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knézićh Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, Vécsey Károly tábornokok és Lázár Vilmos ezredes.

Eleinte tilos volt megemlékezni róluk

A megtorlást követő évtizedben titkos megemlékezéseket tartottak az évfordulón, az 1867-es kiegyezést követően a tiszteletadás formális keretek közé kerülhetett, bár még óvatosan kezelték az osztrák–magyar együttműködés érdekében. Az I. világháború után tovább nőtt az emléknap jelentősége. A kommunista időszakban sem tiltották be, de nem volt állami ünnep, az iskolákban és az újságokban azonban megemlékeztek a vértanúkról.

Mióta nemzeti ünnep október 6.?

A rendszerváltozás után a kormány 2001 novemberében nyilvánította nemzeti gyásznappá október 6-át egy kormányrendeletben. A hagyományok szerint ezen a napon a Kossuth téren félárbócra engedik Magyarország nemzeti lobogóját, majd az egykori miniszterelnök vesztőhelyének színhelyén, a Batthyány-örökmécsesnél gyertyagyújtással, a Fiumei úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyen lévő Batthyány-mauzóleumnál pedig koszorúzással emlékeznek a szabadságharc mártírjaira. A középületekre kitűzik a gyászlobogót, az iskolákban megemlékezést tartanak. Idén sem lesz ez másként.

Miért pont október 6-án végezték ki az aradi 13-at?

Az aradi vértanúkat a szabadságharc bukása után azért pont 1849. október 6-án végezték ki, mert ekkor volt a bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulója.

vértanuk szobra 05 aradi vértanúk október 6.
Fotó: Kállai Márton / Mediaworks Archívum

Csak 13 vértanút végeztek ki?

Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma 16, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az ezen a napon kivégzett tizenhárom tisztet tartja számon. Emellett Pesten -az egykori Neugebäude épületének udvarán, a mai Szabadság téren- ezen a napon végezték ki Magyarország első miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost is.

Miért jutott erre a sorsra az aradi 13?

Az aradi vértanúk a szabadságharc kezdetén aktív, vagy kilépett császári tisztek voltak, a szabadságharc végén a honvéd hadseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rangot viselt. Az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatti megtorlással az osztrákok példát akartak statuálni.

Hogyan zajlott a kivégzés?

Az ítéletek kimondása, a kivégzések mikéntje és sorrendje megfontolt elgondolások alapján történt. A legtöbb bosszúságot Damjanich okozta a császáriaknak, ezért őt illette volna az utolsó hely, de Haynau személyes bosszúja ezt is felülírta: Gróf Vécsey Károlyt végezték ki utoljára.

Lőpor és golyó általi halállal halt (reggel fél hatkor):

  • Lázár Vilmos főtiszt
  • Gróf Dessewffy Arisztid tábornok
  • Kiss Ernő tábornok
  • Schweidel József tábornok

12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, parancsnokuk kardjával intett és a lövések eldördültek. Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, és mindhárman újra tüzeltek.

Kötél általi halállal halt (reggel hat óra után):

  • Lovag Pöltenberg Ernő tábornok
  • Török Ignác tábornok
  • Láhner György tábornok
  • Knézich Károly tábornok
  • Nagysándor József tábornok
  • Gróf Leiningen-Westerburg Károly tábornok
  • Aulich Lajos tábornok
  • Damjanich János tábornok
  • Gróf Vécsey Károly tábornok

Vécsey Károly büntetését azzal súlyosbították, hogy végig kellett néznie társai kivégzését, mert őt akasztották fel utolsónak. A vértanú tábornokok sorban elbúcsúztak egymástól, Vécseynek már nem volt kitől búcsút vennie, ezért Damjanich holttestéhez lépett és megcsókolta Damjanich kezét. A kivégzést követően elrettentésül az elítéltek holttestét közszemlére tették.

Forrás

Hirmagazin.eu