1920. június 4-én írták alá a versailles-i Trianon palotában azt a szerződést, amely alapján Magyarország elveszítette területének kétharmadát.
Országszerte és a határon túl is számtalan rendezvényt tartottak már szombaton is a nemzeti összetartozás napja alkalmából.
Több helyen ünnepi istentisztelettel, megemlékezéssel és szoboravatással indult a három napos programsorozat.
Felvonják a lobogót
Vasárnap a budapesti Kossuth Lajos téren ünnepélyesen felvonják Magyarország lobogóját, az eseményen részt vesz Áder János köztársasági elnök.
A Magyarság Háza vasárnapra koncerttel és gyerekműsorral készül, este pedig a Holdviola, valamint a Lajkó Félix Trió és Iancu Laura lép fel a szabadtéri színpadon. A három nap alatt a látogatók megtekinthetik Kósa Klára keramikusművész Lelkünk virágai és Kunkovács László fotóművész, néprajzkutató Világjelek című kiállítását is.
2010 óta emléknap
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyarság harmada – mintegy 3,2 millió ember – az új határokon túlra került.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. Az erről szóló törvény kimondta: “a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
