„Orbán Viktor politikai ellenfél, de európai partner” – mondta a budapesti látogatása előtt Macron francia elnök, aki „a hasznos kompromisszumok” jelentőségét emelte ki, de a „komoly nézetkülönbségeket” is megemlítette a jogállamiság terén. Kérdés, mi lesz a francia válasz a belengetett lengyel vétóra.
Azt, hogy ma Magyarországra látogat Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, és csúcstalálkozón vesz részt a visegrádi országok miniszterelnökeivel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár jelentette be múlt kedden.
A francia államfő kétoldalú megbeszélést folytat Áder János köztársasági elnökkel, majd Orbán Viktor miniszterelnökkel. A Várkert Bazárban a V4-es miniszterelnökök egyeztetnek egymással, hozzájuk csatlakozik Macron elnök, majd a V4-Franciaország csúcstalálkozó után sajtótájékoztatót tartanak, és a program munkavacsorával zárul.
„Hasznos kompromisszumok”
A múlt héten Orbán Viktor miniszterelnökről is kérdezték a budapesti látogatása kapcsán Emmanuel Macront, amikor a 2022. január elsejével kezdődő soros francia EU-elnökség terveiről beszélt. A francia elnök akkor azt mondta az Euronews jelentése szerint: “Orbán Viktor politikai ellenfél, de európai partner”. Úgy fogalmazott, hogy a 27 európai kormány- és államfőnek együtt kell működniük Európáért és meg kell találniuk a kompromisszumokat. „Még akkor is ha vannak komoly nézeteltéréseink. És vannak, például a jogállamiság kérdésében. De az önállóság, a fejlődés tekintetében hasznos kompromisszumokat köthetünk” – hangsúlyozta Macron múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Hol lehetnek ütközési pontok?
A magyar kormánnyal két kérdésben várható komolyabb nézeteltérés a francia soros elnökség terveit ismerve: az egyik ilyen terület az európai minimálbér kérdése, melyről kezd kialakulni a 27 állam közötti konszenzus. Az Európai Unió szakminiszterei által a hét elején elfogadott tárgyalási pozícióval Magyarország és Dánia nem értett egyet – írta az Euronews.
Macron szerint a kontinens munkavállalói közötti verseny megakadályozásának legjobb módja egy olyan rendszer bevezetése, amely „egy tisztességes európai minimálbér felé húz”, egy olyan irányelvvel, amely nem minimálbért határoz meg, hanem „minden alacsony bért felfelé húz”. Ez a reform lesz a francia EU soros elnökség “középpontjában” – mondta a francia elnök a múlt héten.
Az ütközési pont lehet a jogállamiság kérdése a francia elnökség alatt. Macron szerint „újra kell gondolni az eszközöket”, és „újabbakra is szükség lehet” az európai értékek erősítéséhez. „A jogállamiság nem alku tárgya” – szögezte le Macron.
Mint arról beszámoltunk, a jogállamisági mechanizmus vitában a luxembourgi Európai Bíróság januárban, azaz már a francia EU-elnökség alatt hozza meg az ítéletét. A magyar és lengyel kormány nyújtott be tavasszal keresetet a jogállamisági mechanizmussal szemben, a főtanácsnoki vélemény lényegében elutasította Budapest és Varsó jogi érvelését, ugyanakkor hangsúlyozta: a rendeletet nem a jogállamiság valamennyi megsértésére kell alkalmazni, hanem csak akkor, amikor az Európai Uniós büdzsé, annak érdekei közvetlenül veszélyeztetve vannak.
Itt a lengyel vétófenyegetés: Mi lesz rá a francia válasz?
Macron budapesti V4-es tárgyalásainak külön jelentőséget adhat, hogy Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter a Financial Timesnak adott interjújában kijelentette: „Lengyelország fel fogja függeszteni befizetéseit az Európai Unió központi költségvetésébe, és megvétózza a közös európai politika jelentős döntéseit, ha Brüsszel visszatartja a Varsónak járó pénzeket, és folytatja a jogállamisági harcot”. A rendkívül súlyos mondatokra a francia elnöknek valamilyen választ nyilván adnia kell, az EU-s együttműködés, egységes fellépés szempontjából is.
Az Economist írta a távozó Merkelről a napokban, hogy még a demokráciát fenyegető veszélyeknél is jobban tartó Merkel eltűnőben lévő politikai örökségéhez sorolható, hogy „a széltől is óvta a demokratikus normákat sárba tipró Lengyelországot és Magyarországot”, kormánya pedig még a két kormány elleni esetleges uniós szankciókat is akadályozta – idézte az Economist cikket a Mandiner.
Kérdés, hogy a francia elnökség alatt elindítják-e Magyarországgal szemben a jogállamisági mechanizmust, ami az eljárás végén uniós pénzek visszatartását, felfüggesztését eredményezheti. Gulyás Gergely miniszter a legutóbbi kormányinfón az ATV kérdésére, hogy az Európai Bizottság aktiválhatja-e a magyar parlamenti választások, ’22 áprilisig a mechanizmust, úgy fogalmazott: „ez a politikai akció már elkésett”. „Próbálkozni lehet, de vannak eljárási határidők, arról lekéstek”.
Szijjártó: Számos kérdésben azonos a megközelítésünk…
“Kétségtelen tény, igaza van a francia elnöknek, számos kérdést másként ítélünk meg. Ugyanakkor számos kérdésben azonos a megközelítésünk, legyen szó az Európai Biztonság kérdéséröl, a külső határok védelmének a fontosságáról, vagy a nukleáris energia békés célú használatáról” – mondta Szijjártó Péter az ATV kérdésére még pénteken, amikor Macron elnök budapesti látogatásáról kérdeztük. „Tehát egy csomó, a két ország szempontjából alapvető kérdésben képviselünk azonos álláspontot, és ezen ügyekben közösen fogunk fellépni a jövőben is az EU-ban” – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter, hozzátéve: a sikeresség nagymértékben függ attól, hogy ezekben az ügyekben tudnak-e majd közös európai álláspontot kialakítani, ami nekünk kedvező. „Ezért is rendkívül fontos” Macron elnök úr látogatása.
EU-soros elnökség, francia elnökválasztás
S hogy Macron számára miért fontos a budapesti látogatás? Egyrészt Franciaországnál utoljára 2008-ban volt az EU-soros elnökség, másrészt Macron minden ilyen eseményt összekapcsolhat nyilván az elnökségért folytatott kampányával, hiszen a francia elnökválasztás két fordítója tavasszal, áprilisban lesz. Most Budapesten Macron ráadásul “négyet üthet egy csapásra” – hiszen V4-es találkozója is lesz. Az időzítésnek azért is van jelentősége, hogy a budapesti látogatás a Merkel távozása utáni hétre esik – ez a francia befolyás közép-európai szerepét megemelheti az elemzők szerint.
Másrészt, Budapesten a Karmelitában már jártak az elmúlt hetekben Macron kihívói, riválisai, Éric Zemmour és Marine Le Pen is – aki már, mint a radikális francia jobboldal képviselője Orbán Viktor szövetségese is az új európai jobboldal felépítésében, Varsóban is találkoztak.
Ellenzéki politikusokkal is találkozik
S bár az ellenzék rendre Orbán Viktor “elszigeteltségéröl” beszél, ez nincs így, a Macron látogatás is az ellenkezőjét bizonyítja – akkor is, ha a francia elnök a januárban startoló soros EU-s elnökség miatt nyilván hivatalból egyeztet a uniós tagállamok kormányaival.
Macron ma Budapesten találkozik a francia nagykövetség rezidenciáján Karácsony Gergely főpolgármesterrel, Dobrev Klárával, Márki-Zay Péterrel és Donáth Annával is, ahogy arról a hvg.hu beszámolt.
Amikor Orbán Viktor és Macron elnök „közösen fúrta meg…”
A magyar külügyminiszter pénteken nyilván nem erre utalt, amikor közös fellépést, álláspontot említett a francia elnök látogatásával kapcsolatban, de volt már példa közös “akcióra” európai fronton. 2019 augusztusában Mandred Weber, az Európai Néppárt csúcsjelöltje azt sérelmezte, hogy a francia államfő és a magyar kormányfő „szövetségén” bukott meg az ő európai bizottsági elnöksége. Weber szerint akkor Orbán Viktor Macronnal közösen tudta csak elérni az akarát. Emlékezetes, hogy valóban, a V4-ekkel és az olaszokkal szövetségben Ursula von der Leyen mellett álltak ki, és végül a volt német védelmi miniszter lett az Európai Bizottság elnöke.
Orbán Viktor pedig 2019 októberében kapott meghívást Macrontól az Elysée – palotába. Akkor a munkaebéd elött Macron és a miniszterelnök közös sajtónyilatkozatot tettek, ott is látszottak a közös fellépés keretei, de a nézetkülönbségek is. A francia elnök a migrációs politikát, a klímavédelmi kérdéseket emelte ki, ahol vannak nézeteltérései – mondta (megemlítve akkor az európai költségvetést is), de Macron hangsúlyozta: meggyőződése, hogy ezekben a témákban is tudunk megállapodást találni az elkövetkező hónapokban, az új Európai Bizottság égisze alatt”. Akkor a francia elnök “elengedhetetlennek” nevezte, hogy erős Európai Bizottság álljon fel, ambiciózus tervekkel.
2019 őszén a munkaebédjük elött Macron azt is mondta: az elmúlt időszakban rendszeresen egyeztetett Orbán Viktorral és a visegrádi négyekkel és „mindig megmondta az igazságot, akkor is, ha nem értettek egyet”. A korábbi megbeszéléseinken számos alkalommal bebizonyosodott, hogy képesek vagyunk hasznos megoldásokat találni” – mondta 2019 októberében Macron.
„Tisztelet övezi Macron elnököt” – a „víziókról folytatott viták ereje…”
Akkor Orbán Viktor arról beszélt, hogy „Magyarország és Franciaország egyaránt sikeres és gazdaságilag erős Európát szeretne. Európában különböző országok és régiók vannak, az unió keleti fele különbözik a nyugatitól, de egységre és együttműködésre van szükség” – mondta Orbán Viktor a látogatás elején az Élysée-palota kertjében, kiemelve: a biztonság, a határvédelem és a közös európai haderőről vallott nézetek kérdésében a közép-európai és a francia álláspont közel van egymáshoz. Emellett megpróbálja megértetni Emmanuel Macronnal, hogy a migráció kérdésében a magyar álláspont miért olyan más, mint a francia – mondta. „Magyarországnak mások a civilizációs tradíciói, ezért az európai biztonsághoz másfajta módon tud a szolidaritás eszközével hozzájárulni, mint Franciaország” – fejtette ki Orbán Viktor 2019 októberében Párizsban.
Azt akkor hangsúlyozta a miniszterelnök: Magyarországon nagy tisztelet övezi a francia elnököt, mert egy olyan vezető, aki visszahozta a víziókról szóló viták intellektuális erejét az európai politikába, és „ezt nagyra értékeljük”. „Az a reményünk, hogy ismét lehet képzelőereje Európának” – hangoztatta Orbán Viktor akkor az Elysée-palota kertjében tett sajtónyilatkozatában.
Lezárások lesznek, a BKK metrót ajánl
Ma Budapesten külföldi delegációk közlekedése miatt forgalomkorlátozásokra kell számítani – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az MTI-vel vasárnap. A hatóságok a delegációk miatt több forgalmas útvonalat, csomópontot időszakosan lezárhatnak, a közlekedést rövid időre megállíthatják. A korlátozások a BKK járatait is érintik, ezért hétfőn Budapesten a felszíni közlekedésben hosszabb menetidőkre kell számítani. Érdemes a metrót választani, illetve a szokottnál korábban útnak indulni – olvasható a közleményben.
Az I. kerületi Lánchíd utcát hosszabb időre, várhatóan 10 órától 22 óráig lezárják a közúti forgalom elől, a 105-ös autóbusz módosított útvonalon közlekedik, a Clark Ádám tér és a Várkert Bazár helyett a 178-as autóbusz Alagút utca, Szarvas tér és Dózsa György tér megállóhelyein áll meg.
atv
