A Ludwig Múzeum Magyarország egyetlen, nemzetközi anyagot is gyűjtő kortárs művészeti múzeuma. A múzeumot 1989-ben alapította a magyar kulturális kormányzat. Gyűjteményének alapja az a 70 műtárgy, melyet az 1955 utáni kortárs művészet köréből adományozott a magyar államnak a műgyűjtő Ludwig házaspár, illetve az aacheni Ludwig Alapítvány.
Az ajándékot 1991-ben újabb 91 műtárgy követte, melyek tartós letétként kerültek a múzeumba. Ezzel egyidőben nyílt a múzeum első önálló kiállítása a Budavári Palota ‘A’ épületében, a Magyar Nemzeti Galéria rendezésében.
Az 1993 óta Néray Katalin igazgatása alatt álló és jelentős kiállítási tevékenységbe kezdő múzeum 1996-ban Ludwig Múzeum Budapest – Kortárs Művészeti Múzeum – néven önálló költségvetést és státuszt kapott. Az újraalapítás alkalmából jelentős magyar anyaggal gazdagodott a gyűjtemény, melyből az újrarendezett állandó kiállítás 1996 decemberében nyílt meg. Az 1993-2005 közti időszakban a Ludwig Múzeum mintegy 150 időszaki kiállítást mutatott be, felvonultatva a magyar és külföldi kortárs művészeti szcéna legjelentősebb alakjait.
A 2005-ös év jelentős fordulópont a múzeum életében – a budai várból a dél-pesti, millenniumi városközpontban megépült Művészetek Palotájába költözött, ahol a legmagasabb igényeket is kielégítő, korszerű múzeumtechnológia várja a kiállításokat és a gyűjteményt. Az épület Duna-felőli szárnyát elfoglaló múzeum három szinten mintegy 3300 m2-nyi kiállítótérrel rendelkezik. Az 1300 m2-es első szinten láthatók az időszaki kiállítások, a felső két szinten pedig a gyűjtemény válogatott darabjai.
A 2005. március 15-én megnyílt gyűjteményi kiállításon a látogatók által már jól ismert művek mellett megjelennek a múzeum új szerzeményei, illetve a külön erre az alkalomra bekért, az utóbbi évek fejleményeit reprezentáló művek is. Míg az 1996-os kiállítás a nagy „klasszikusok” (Picasso, illetve az amerikai pop-art művészei: Oldenburg, Warhol, Rauschenberg, Lichtenstein, stb.) mellett elsősorban a kilencvenes évek első felének művészetére koncentrált, a mostani válogatásban sok friss munka szerepel majd, köztük számos, a múzeumban korábban kiállításokon már bemutatott, emlékezetes mű.
A múzeum egyik legfontosabb törekvése a kezdetektől fogva, hogy a magyar – és a közép-kelet európai – művészetet a nemzetközi, „nyugati” művészettel összefüggésben mutassa be. Peter Ludwig eredeti intenciója is az volt, hogy az 1989 előtt ideológiailag szétválasztott világ két felét a művészeten keresztül közelítse egymáshoz, ennek jegyében vásárolt műtárgyakat például szovjet „nonkonformista” művészektől és más, kelet-európai országokból (Ivan Csujkov, Jurij Albert, Jurij Lejderman, stb.). Az utóbbi években beszerzett, a hatvanas, hetvenes évek közép-kelet-európai avantgarde törekvéseit tükröző művek (Lakner László, Frey Krisztián, Maurer Dóra, Bak Imre, Jovánovics György, Keserü Ilona, Nádler István és mások, illetve Ana Lupaº, Józef Szajna) az új kiállításon is a nyugati tendenciákkal párhuzamba állítva jelennek meg, csakúgy, mint a hetvenes évek geometrikus, minimalista művei vagy a nyolcvanas évek nemzetközi újfestészete (Baselitz, Lüpertz, Penck, Palladino).
A múzeum a kilencvenes évektől kezdődően szisztematikusan gyűjti a magyar mellett cseh, szlovák, lengyel, román, szlovén stb. művészek munkáit is (Jirí David, Roman Ondák, Zbigniew Libera, Zuzanna Janin, Teodor Graur, Dan Perjovschi).
Cím: IX ker.Művészetek Palotája, Komor Marcell
Tel: +36 (1) 555-3444
E-mail: [email protected]
Web: www.ludwigmuseum.hu
