Az Európai Unió vezetői a jelek szerint úgy gondolják, hogy „a klub egyben tartásának” módja a távozni kívánók megbüntetése – mondta vasárnap este a brit külügyminiszter. Beszédében megállapított: az EU-t nem a Szovjetunió mintájára alapították meg.
Jeremy Hunt a kormányzó Konzervatív Párt Birminghamben zajló éves kongresszusának külpolitikai vitafórumán felszólalva kijelentette: a büntetés formái közé tartozik a gazdasági felfordulás előidézése vagy akár az Egyesült Királyság feldarabolása is, vámhatár kialakításával az Ír-tengeren. Hunt ezzel arra a uniós javaslatra utalt, amely szerint Észak-Írország és az EU-ban maradó Ír Köztársaság egységes vámszabályozási térséget alkotna annak érdekében, hogy az ír-északír határon a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után is biztosítani lehessen a fizikai határellenőrzés nélküli utas- és áruforgalmat.
Börtön lett az EU-ból, pedig nem Szovjetuniónak indult
Vasárnap esti beszédében Jeremy Hunt az EU-t kárhoztatta a vita megoldatlanságáért. Úgy fogalmazott: a Szovjetunió volt az, amely nem engedte, hogy bárki távozzon, az Európai Uniót viszont a szabadság megvédésére hozták létre. „Ha az EU-t börtönné alakítják, a távozás vágya nem csökkenni, hanem erősödni fog, és nem mi leszünk az egyetlen rabok, akik menekülni szeretnének” – tette hozzá. A brit külügyminiszter felszólította az EU-t arra, hogy „ne tévessze össze a brit udvariasságot a gyengeséggel”, és ne szorítsa sarokba Nagy-Britanniát, mert „ha Nagy-Britanniát sarokba szorítják, akkor nem szétmorzsolódik, hanem harcol”.
Indokolatlan, hogy Nagy-Britannia alábecsülje saját erősségeit, hiszen „miénk a világ ötödik legnagyobb gazdasága, a NATO második legnagyobb hadserege, a világ tíz legjobb egyeteme közül három, mi vagyunk a világgazdaság pénzügyi központja, és az angol a világnyelv” – hangsúlyozta kongresszusi beszédében Jeremy Hunt. Hozzátette: a szabadkereskedelem is „egyszerű, de zseniális” brit találmány, amelyet a brit királyi haditengerészet exportált a világ minden tájára.
Kettészakított Egyesült Királyság?
Londoni értelmezés szerint az EU javaslata gyakorlatilag azt jelentené, hogy Észak-Írországra érvényben maradna az EU egységes belső piacának szabályrendszere, jóllehet a brit kormány ki akar lépni az unió egységes piacáról és vámuniójából is.
Theresa May miniszterelnök már akkor elfogadhatatlannak nevezte az Európai Bizottság e felvetését, amikor a javaslat az EU február végén ismertetett jogi szövegtervezetében először megjelent.
May azóta is többször hangoztatott érvelése szerint ugyanis ha e javaslatot ebben a formájában érvénybe léptetnék, az az Egyesült Királyság saját belső piacát ásná alá, és veszélybe sodorná az ország alkotmányos egységét, mivel az Ír-tengerre – vagyis Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi országrésze közé – helyezné át a vámhatárt.
A Brexit-tárgyalások legsarkalatosabb jelentőségű megoldatlan kérdése az, hogy miként lehet elkerülni a fizikai vám- és útiokmány-ellenőrzés visszaállítását Észak-Írország és az Ír Köztársaság 499 kilométeres határán, amely a Brexit után az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára lesz. A korábban rendkívül szigorú határellenőrzés megszüntetése az észak-írországi rendezési folyamat egyik fő vívmánya.
Forrás: MTI
