forrás: M1 Ma reggel
Súlyosan diszkriminatív, érinti az Európai Unió négy szabadságelvét, ütközik az uniós alapszerződéssel az, hogy Ausztria korlátozni tervezi a kelet-európaiak munkavállalását – jelentette ki ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Civil Összefogás Fórum jogi szakértője az M1 Ma reggel című műsorában.
Idézte Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, aki Görögországban nemrég azt mondta: választóvonalhoz érkezett az Európai Unió és a szétesés fenyegeti. Ehhez mérten az alkotmányjogász szerint az osztrák lépés hadüzenetként értelmezhető az uniós integrációval szemben.
Kötelezettségszegési eljárás indulhat Ausztria ellen
Arra a felvetésre, miszerint Werner Faymann osztrák kancellár korábban megfeddte Magyarországot, miszerint mindenkit gazdasági bevándorlónak tekint, most az osztrákok lépnek fel hasonlóan a kelet-európai munkavállalókkal szemben, Ifj. Lomnici Zoltán azt mondta: arra számít, ha tisztességes mércével mér az unió, hogy a tervezett osztrák lépések miatt kötelezettségszegési eljárás indul.
Úgy vélte: Ausztria nyilvánvalóan be akarja fejezni az Európai Unió bővítését, hiszen nem lesz ezután tagállam, melynek polgárai örömmel csatlakoznak egy olyan közösséghez, melyben több szűrőt is beépítenek.
Ha Ausztria lép akár a kelet-európai munkaerő, akár a határpontok vonatkozásában, akkor előtérbe kerül az az elit Európa gondolat, miszerint vannak magállamok, melyek maguknak többletjogokat vindikálnak, noha ez őket az Európai Unió alapszerződése szerint nem illeti meg – érvelt.
„Véd- és dacszövetség a V4”
Beszélt arról is, hogy aV4-ek olyan véd- és dacszövetség, mely kizárólag az uniós visszaélésekre való válaszreakció. Sokak szerint az unió már nem politikai, hanem gazdasági közösség, vezetői részéről pedig sokszor jelentkezik a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés.
Olyan, agresszióként is felfogható lépéseket foganatosítanak tagállamokkal – a többi közt Lengyelországgal és Magyarországgal – szemben, amelyek elfogadhatatlanok. Nem erről volt szó, amikor 2004-ben hazánk csatlakozott az unióhoz. Hogy lehet úgy például a kvóta kapcsán kilátásba helyezni szankciókat, hogy még a vonatkozó normakontroll a bíróságon le sem zajlik? – vetette fel.
Régen azt mondták, számos gentleman’s agreement uralta az Európai Uniót. Ma már nem gentlemanek vannak a közösség élén – hangoztatta az alkotmányjogász.
Megkérdőjeleződhet a kvóta létjogosultsága
Arra a kérdésre, kell-e a közösségi jogon változtatni annak érdekében, hogy „beleférjen” a közösségi kvóta, azt válaszolta: a magyar igazságügyi kormányzat számos eljárási és anyagi jogi kifogást támasztott a kvótahatározat ellen. Egy tisztességes bírósági eljárás végén – ezen érvek mentén – vélhetően megkérdőjeleződik a kvóta létjogosultsága. Ez ugyanis életidegen, nem lehet implikálni a közösségi jogba, ráadásul súlyos biztonsági kockázatot jelent, így nem is lehet alkalmazni – tette egyértelművé Ifj. Lomnici Zoltán.
