A francia köztársasági elnök diplomáciai maratont kezdett a párizsi terrortámadások után, aminek célja, hogy minden szinten: diplomáciai, katonai és politikai téren is erősítse az Iszlám Állam nevű szélsőséges csoport elleni harcot. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2249-es határozata széles körű nemzetközi koalíció alapja lehet.
Franciaország nem most kezdte el az Iszlám Állam elleni harcot. Amerikai vezetéssel 2014 szeptemberében jött létre az első katonai szövetség. Az Egyesült Államok mellett 12 ország vesz rész benne. A koalíció változó sikerrel légi csapásokat hajt végre a dzsihadisták állásai ellen Irakban és Szíriában.
A legnagyobb kihívás most, hogy Oroszországot hogyan lehet bevonni ebbe a koalícióba. Az Hollande által sürgetett együttműködésre alig négy nappal a párizsi terrortámadás után Putyin elnök nyitottan reagált.
– Közvetlen kapcsolatot kell létrehozni Franciaországgal, és szövetségesként együttműködni velük – mondta az orosz elnök.
Az orosz, a francia és az amerikai haderő azóta összehangolta légitámadásait a szíriai légtérben. Oroszország szeptember 30-án kezdte meg légi csapásait, igaz, akkor nemzetközi vitát kavart, hogy a gépek nem egyértelműen a dzsihadisták állásait célozták. A Nyugat szerint az oroszok így támogatták az Aszad-rezsim hadseregének szárazföldi mozgását, hogy gyengítsék a szíriai ellenzéket. Moszkva azóta felülvizsgálta stratégiáját, ebben komoly szerepet játszott, hogy a Sínai-félsziget fölött lezuhant orosz utasszállítóról bebizonyosodott, tragédiáját merénylet okozta. Oroszország közben megerősítette szövetségét Iránnal, mégpedig Aszad elnök támogatójaként. Szerintük semmilyen külső hatalom sem kényszerítheti rá akaratát Szíriára, vagyis a rendezés érdekében nem lehet Aszad távozását feltételként szabni.
A G20-csoport törökországi csúcstalálkozóján az orosz és az amerikai elnök is egy asztalhoz ült, hogy négyszemközt tartson informális megbeszélést.
– Oroszország még nem része a megoldásnak Szíriával kapcsolatban addig, amíg Aszad elnököt támogatja. Tovább fogják rontani a menekültválságot, és továbbra is nehezítik az Iszlám Állam elleni harcért tett erőfeszítéseket – vélte egy amerikai elemző, William Taylor, a US Institute of Peace alelnöke.
Mindeközben szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egy nagy koalíció nagyon hasznos, de sehova sem vezet, ha nem találnak politikai megoldást Szíriában. A novemberi, Bécsben tartott Szíria-csúcs csak körvonalazta a megoldást, amelynek egyik kulcskérdése, hogy mi lesz a sorsa Basar al- Aszadnak.
Forrás: euronews
