A migrációval összefüggő, Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárások semmi másról sem szólnak, mint hogy letereljék az országot arról a szigorú bevándorláspolitikai irányról, amelyet az elmúlt három évben sikeresen képviselt – hangzott el a Kossuth Rádió műsorában.
Az adásban emellett elhangzott: kevesen élnek jogaikkal a légi utasok, amikor valamilyen hátrányt szenvednek a repülőút során. Összefoglaló az Európai idő című műsorból.
Hazánknak sok vitája volt az elmúlt időszakban az Európai Unióval, Brüsszel leggyakrabban a jogállamiság hiányát kérte számon, és támadta a kormányt. Legutóbb az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság (LIBE) jelentés szerint fennáll a veszély az uniós értékek megsértésére, és indokolt az alapszerződés hetes cikkelyének elindítása.
A magyar kormány ezeket az állításokat visszautasította, és tárgyalásos úton kívánta rendezni a vitákat, és ott, ahol indokolt volt, megtette a szükséges változásokat – hangzott el a Kossuth Rádió adásában.
A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint paradigmaváltás közepén vagyunk, amely a jövő évi európai parlamenti választáson fog kicsúcsosodni. Orbán Balázs kiemelte: az Európai Unió jelenleg egy útkereső közösség, komoly válságok rázták meg – migrációs, gazdasági válság, Brexit – globális pozíciója nem erősödik, hanem gyengül, és ezt érzékelik az uniós vezetők is, és keresik a kiutat.
Orbán Balázs hangsúlyozta, egyáltalán nem mindegy, hogy az integráció milyen irányba fordul, az útkeresésből milyen válaszok születnek.
Több száz eurós kártérítés
Egy európai uniós rendelet pontosan meghatározza az utasokat megillető jogokat késés vagy járattörlés esetén, de ezt még mindig kevesen ismerik – mondta Bolyó Anikó, a légi utasok érdekérvényesítésével foglalkozó Flight Refund ügyvezetője.
Három órát meghaladó késésnél például az utas 250 és 600 euró közötti kártérítésre jogosult. Amennyiben az utas járatát váratlanul törölték, akkor kártérítésre jogosult, amely az út hosszától függően, akár a 600 eurót is elérheti.
Amennyiben a repülőjárat törlését külső esemény okozta, például egy hózivatar, a légitársaságok ezekben az esetekben kárenyhítéssel és nem kártérítéssel tartoznak – fogalmazott az ügyvezető. Hozzátette: Amennyiben a légitársaság hibájából, a rendszeres karbantartás során kiküszöbölhető műszaki meghibásodásból történik a késés vagy járattörlés, és az utasok a felajánlott alternatív járatokkal nem érik el az út hosszától függően a rendeletben meghatározott időn belül végcéljukat, kárigényt nyújthatnak be.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
szerző: hirado.hu