Az Óbuda polgármestere elleni intézkedést a kerületet érintő korrupciós ügy miatt rendelte el a bíróság.
Zamecsnik Péter, a DK-s Kiss László ügyvédje elmondta: a legfeljebb 30 napra elrendelt letartóztatás ellen az ügyészség és Kiss Lászlóék is fellebbeztek, ezért a döntés nem jogerős. Hozzátette: a Fővárosi Törvényszék az ügyészség két indoka közül az egyiket találta megalapozottnak, mégpedig a büntetőeljárás sikerének veszélyeztetését, ez vesztegetési ügyekben általában fennáll. A bűnismétlés veszélyét nem látta megállapíthatónak a bíróság. Mint az InfoRádióban elhangzott, bár nyáron ítélkezési szünet van, a másodfokú bíróság dolgozik, ezért Zamecsnik Péter úgy véli, hogy
augusztus végére jogerős ítélet születhet az ügyben.
Az ügyvéd szerint Kiss László annyi vallomást tett, hogy a bíróság előtt hangoztatta: az gyanúsításban foglaltak abszurdak és a cselekményeket nem követte el.
A III. kerület vezetőjét szerdán vették őrizetbe és hallgatták ki, majd a Központi Nyomozó Főügyészség indítványozta a letartóztatását. A polgármestert vezető beosztású személy által az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettével, valamint más bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják.
Az ügy további két újabb gyanúsítottja egy III. kerületi önkormányzati képviselő, valamint az egyik érintett gazdasági társaság ügyvezetője. Őket szintén 30 napra letartóztatta a bíróság.
Az ügynek így már összesen tizenhat gyanúsítottja van.
A KNYF szerdai közleményében azt írta, a megalapozott gyanú szerint Kiss László (DK-LMP-Momentum-MSZP-Párbeszéd) a 2019 októberi polgármesterré választását követően megállapodott egy ismerősével, hogy az érdekeltségébe tartozó cégek rendszeresen megbízásokat kapnak az önkormányzattól, amiért cserébe neki és további – az önkormányzatnál dolgozó – hivatalos és nem hivatalos személyeknek pénzt kell visszafizetni.
A vesztegetési pénz eredetének és céljának leplezése érdekében az önkormányzat fiktív, túlárazott szerződéseket kötött több, erre a célra létrehozott gazdasági társasággal – közölték, hozzátéve, hogy a valóságban a színlelt vállalkozási szerződésekben írt szolgáltatást, termékbeszerzést nem a szerződő cégek, hanem más gazdasági társaságok teljesítették a szerződésben vállalt árnál alacsonyabb összegért.
