Szigorú korlátozó intézkedéseket jelentett be Orbán Viktor ma délelőtt, melyek kedd éjféltől lépnek életbe.
Ennek egyik megállapítása, hogy a felsőoktatás csak online működhet és be kell zárni a kollégiumokat, ami ismét felveti a kérdést, hogy az egyetemisták egy részének megváltozó lakhatási körülményei milyen hatással lehetnek a hazai, elsősorban a budapesti bérlakáspiacra nézve.
Ha ilyen ütemben nő a fertőzések száma, akkor az egészségügy túlterhelődik, ezért korlátozó intézkedéseket kell bevezetni – mondta hétfő délelőtt Orbán Viktor. A korlátozó intézkedésekről ebben a cikkünkben részletesen írtunk, melyek között az oktatásra vonatkozó megállapítások is voltak:
-
Felsőoktatás csak online működhet, be kell zárni a kollégiumokat.
-
Az iskolákban 8. osztály fölött digitális oktatás lesz, 14 év alatt nyitva marad az iskola, óvoda, bölcsőde.
-
Hetente tesztelik a tanárokat.
Országosan az egyházi és magánkollégiumokkal együtt mintegy 54 ezer, Budapesten mintegy 14 ezer kollégiumi férőhelyet érint a döntés, az érintettek többsége feltehetően ezt követően hazaköltözik vidéken élő családtagjaihoz. A kérdés az, hogy hányan lehetnek olyanok, akik különböző okok – például távolról nem végezhető munka – miatt továbbra is a fővárosban szeretnék megoldani a lakhatásukat.
Bár elsőre logikusnak tűnhet, hogy a kollégiumból kiköltöző diákok egy része az alacsonyabb áron hirdetett korábbi Airbnb-s lakásokba költözzön, ez ahogy tavasszal, feltehetően most sem fog tömegesen megtörténni. Ennek egyik oka, hogy a kollégiumi férőhelyek díjainál még a kedvezményes áron hirdetett lakások is jelentősen drágábbak, különösen ha a kéthavi kauciót is beleszámoljuk.
Míg egy kollégiumi férőhely 20 ezer forint körül alakul havonta, addig a járvány előtt Airbnb célra használt kisméretű, 20-25 négyzetméteres lakásokat sokan elkezdték hosszú távra, nagyjából 100 ezer forint körüli összegtől kiadni havonta. Ha egy ilyen lakást két egyetemista közösen bérelne ki, akkor a rezsiköltséggel együtt nagyjából 65-70 ezer forintot kellene fizetniük havonta, ami az átlagos kollégiumi díjnak is mintegy háromszorosa.
Emellett van egy másik ok is, ami miatt ugyancsak nem várható, hogy a kollégiumból kiköltözők tömegesen jelenjenek meg a budapesti bérlakáspiacon, ez pedig a közelgő vizsgaidőszak, amikor sokan egyébként is hazamennek, hogy otthonról készüljenek fel a vizsgákra. Úgy, hogy most az oktatás mellett a vizsgák is az online térben zajlanak, ráadásul az este 8 utáni kijárási korlátozások miatt a szociális élet is erősen leszűkül, még kevésbé valószínű, hogy a vidéki hallgatók a fővárosban maradjanak.
Ettől függetlenül nem kizárt, hogy van olyan egyetemista, aki eddig kollégiumban lakott és a munkája miatt a következő hónapokat is a fővárosban fogja tölteni, így potenciális bérlőként megjelenik a bérlakáspiacon. Noha ez feltehetően nem fog akkora keresletet jelenteni a kiadó lakások iránt ami a főváros egészének piacát érdemben befolyásolná, az ilyen irányú igények kis mértékű megjelenése is hatással lehet a még gyerekcipőben járó, de egyre nagyobb hangsúlyt kapó piaci alapú bérlakásfejlesztésekre.
Címlapkép forrása: Getty Images
portfolio
