A cikk szerzője: Bognár Géza
Olvasási idő: max 8 perc
A cikk háború-politikai kérdést boncolgat, .. Neked mi a véleményed erről? .. Hirmagazin.eu
A lengyel és balti államok képviselőinek berlini figyelmeztetései jelentős hullámokat vetettek a nemzetközi politikában, különösen az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatban.
A Der Spiegel német lap értesülései szerint a múlt héten Tallinnban, Észtország fővárosában tartott konferencián lengyel és balti parlamenti képviselők komoly fenyegetést fogalmaztak meg: ha az orosz csapatok jelentős áttörést érnek el Kelet-Ukrajnában, akkor a NATO-tagországok nem várják meg, hogy az oroszok elérjék határaikat, hanem csapatokat küldenek Ukrajnába.
Lengyelország és a balti államok (Észtország, Lettország és Litvánia) már hosszú ideje szorgalmazzák az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás fokozását. Ezek az országok közvetlenül érzik az orosz fenyegetést, és az Ukrajna elleni orosz agressziót saját biztonságuk szempontjából is létfontosságúnak tartják. Az elmúlt hetek eseményei és az orosz katonai sikerek Kelet-Ukrajnában csak fokozzák az aggodalmat ezekben az országokban.
A német kormány eddig vonakodott nagy hatótávolságú fegyvereket biztosítani Ukrajnának. Ennek egyik oka, hogy Berlin attól tart, hogy az ilyen fegyverek használata közvetlenül orosz területek ellen fokozhatja a konfliktust, ami még szélesebb körű háborúhoz vezethet. Olaf Scholz német kancellár és Joe Biden amerikai elnök egyaránt óvatosak voltak a NATO közvetlen háborús részvételét illetően.
A lengyel külügyminiszter korábban már jelezte, hogy a nyugati csapatok Ukrajnában való részvételéről szóló vita nyomást gyakorolhat Oroszországra, és elrettentheti az orosz vezetést a további agressziótól. Ez az álláspont összhangban van Emmanuel Macron francia elnök és Petr Pavel cseh elnök nézeteivel, akik szintén nem zárják ki a nyugati csapatok ukrajnai bevetésének lehetőségét. Macron kijelentette, hogy nem zárhatjuk ki ezt az opciót, míg Pavel az Ukrajnának nyújtott támogatás bővítését szorgalmazta.
Kaja Kallas észt miniszterelnök azt is elárulta, hogy néhány ország már elküldte kiképzőit Ukrajnába, hogy segítsenek az ukrán hadsereg kiképzésében. Ez is azt jelzi, hogy a balti államok nemcsak szavakban, hanem tettekben is támogatják Ukrajnát, és készek még tovább menni, ha a helyzet súlyosbodik.
A Der Spiegel cikke rávilágít arra a kényes egyensúlyra, amelyet a NATO-tagállamoknak meg kell találniuk. Egy esetleges lengyel vagy balti katonai beavatkozás Ukrajnában óhatatlanul felveti a kérdést: vajon ez a lépés a NATO közvetlen háborús részvételét jelentené-e? Olaf Scholz és Joe Biden attól tartanak, hogy egy ilyen lépés világháborúba torkollhat, hiszen az oroszok egyértelműen provokációnak tekintenék és katonai válaszlépéseket tennének.
Az európai politikai vezetők között is megosztottság mutatkozik abban a kérdésben, hogy milyen mértékben kell támogatni Ukrajnát és hogyan kell kezelni az orosz agressziót. Miközben a lengyel és balti államok azonnali és erőteljes fellépést sürgetnek, addig Nyugat-Európa több országában, így Németországban és Franciaországban is, óvatosság és diplomáciai megoldások keresése dominál. Ez a feszültség tovább nehezíti a közös európai álláspont kialakítását és fenntartását.
A lengyel és balti államok figyelmeztetése arra is felhívja a figyelmet, hogy mi történhet, ha az orosz csapatok stratégiai áttörést érnek el Kelet-Ukrajnában. Egy ilyen áttörés nemcsak Ukrajnát, hanem egész Európa biztonságát veszélyeztetné, hiszen az orosz csapatok máris közelebb kerülnének a NATO-tagországok határaihoz. Ezért is érthető, hogy ezek az országok készek saját csapataikat Ukrajnába küldeni, hogy megakadályozzák az oroszok előrenyomulását.
Ez a lépés nemcsak az ukrajnai háború kimenetelét befolyásolhatja, hanem az egész európai biztonsági helyzetet is megváltoztathatja. A NATO-nak és különösen Németországnak mérlegelnie kell, hogyan reagáljon erre a fenyegetésre, és milyen lépéseket tegyen Ukrajna támogatása érdekében, hogy elkerülje a konfliktus további eszkalációját.
Európa jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a nyugati országok egységes és hatékony választ adjanak az orosz agresszióra, ugyanakkor elkerüljék a közvetlen katonai konfrontációt, amely világháborúhoz vezethet.
Ez a kényes egyensúlyozás meghatározza a következő évek nemzetközi politikáját és a kontinens biztonsági helyzetét.
