A citokinvihar csökkentheti az immunműködésben alapvető szerepet betöltő T-sejtek számát, ez pedig hatással van a COVID-19 esetek súlyosságára
– derítette ki egy új tanulmány, ami a Frontiers in Immunology című folyóiratban jelent meg.
A friss tanulmány szerzői kínai koronavírusos pácienseket vizsgáltak, és kimutatták, hogy a súlyosan megbetegedett személyek vérében rendkívül alacsony volt az egyik fehérvérsejttípus, a T-limfociták (vagy más néven T-sejtek) száma. A T-sejtek elsődleges feladata az adott kórokozó specifikus elpusztítása. Értelemszerűen ha kevés van belőlük, az csökkenti a szervezet védekezőképességét.
Nem ez volt azonban a kutatás egyetlen megfigyelése. Azt is megállapították, hogy a vizsgált betegek mintáiban magas volt egy bizonyos fehérje, a citokin (gyulladásos citokin vagy Qcitokin) koncentrációja. E molekulák az immunrendszer vészjelzői, feladatuk, hogy az immunsejteket a fertőzés helyére toborozzák, így azok elpusztíthatják a fertőzött szöveteket, és ezzel a kórokozókat.
Baj akkor van, ha a citokin-szint túlságosan megemelkedik, ekkor már nem csak a beteg szövetek válnak az immunválasz célpontjává, hanem az egészségesek is. Ezt az életveszélyes folyamatot hívjuk citokin-viharnak.
A publikáció szerzői azt találták, hogy a koronavírus nem közvetlenül az immunsejteket támadja, hanem citokin-vihar előidézésével „fárasztja ki” a T-limfocitákat.Az eredmény új, célzott terápiás eljárások kifejlesztését teheti lehetővé.Egyértelmű, hogy az eddigieknél jóval nagyobb figyelmet kell fordítanunk a T-sejtek számának és funkciójának változásaira”– írta a kiadott közleményben dr. Yongwen Chen, a kínai Third Military Medical University kutatója, aki egyúttal hangsúlyozta: a kevés T-sejttel rendelkező betegek esetében létfontosságú lehet a korai beavatkozás.
Nem csak az immunsejtek száma csökken, működőképességük is romlik
Chen és kutatótársai észrevették, hogy számos COVID-19-el diagnosztizált páciens vérében drasztikusan csökkent a limfociták száma, köztük a T-sejteké is. „Mivel a vírusos fertőzések korai fázisában még nincsenek jelen antitestek a szervezetben, a T-sejtekre óriási feladat hárul a védekezésben, ezért is kerültek érdeklődésünk középpontjába” – magyarázta a szakértő.
A kutatás során 522 koronavírusos beteget vizsgáltak, a kontrollcsoport pedig 40 egészséges emberből állt. A páciensek 2019. december és 2020. január között kerültek vuhani kórházakba, a legfiatalabb beteg 5 napos, a legidősebb 97 éves volt. 499 koronavírusos személy vérében nézték a limfocitákat, így derült ki, hogy 76 százalékuknál abnormálisan csökkent a testben lévő T-sejtek száma.Az immunsejtek eltűnése legerősebben a 60 év feletti, sürgősségi osztályra utalt betegeket érintette.
A túlélő T-limfociták sem működtek megfelelően, a citokin-vihar teljesen „kimerítette” őket. Ez a tény nem csak a SARS-CoV-2-vel szembeni védekezést gyengíti, de egyszersmind utat nyit a másodlagos fertőzések előtt, azaz a szervezetet más vírusok és/vagy baktériumok is könnyen megtámadhatják.
Két területre kell koncentrálni
Chen szerint a jövőbeli kutatásoknak elsősorban két területre kell fókuszálniuk.
- Egyrészt alaposabban fel kell térképezni a T-sejtek szubpopulációit, hogy megértsük, immunsejtjeink mennyire sérülékenyek, és milyen hatással van rájuk a betegség.
- Másrészt meg kell találni azokat a gyógyszereket, amikkel visszaállítható a normális T-sejt-szám és funkció.
Chen úgy gondolja, két ígéretes gyógyszerjelölt már van: a tocilizumab és a remdesivir is akadályozhatja az immunsejtek kimerülését, ennek igazolásához azonban további vizsgálatokra van szükség.
origo, Hirmagazin.eu
