Legalább 100 millió évvel korábban szilárdult meg a Marson az a kéreg, amely a sziklás bolygókon lehetővé teszi az élet kialakulását úgy, mint a Földön.
A szakértők a Black Beauty nevű Mars-meteoritból vett cirkonszemcséket elemezve megállapították, hogy a vörös bolygó külső rétege 4,547 milliárd évvel ezelőtt szilárdult meg, tehát csak 20 millió évvel a Nap születése után.
„A Mars elsődleges kéregformálódása sokkal gyorsabban történt, mint korábban gondoltuk” – mondta Martin Bizzarro, a bolygók és csillagok kialakulásával foglalkozó dán központ, a Centre for Star and Planet Formation kutatója és a témában a Nature című tudományos magazinban megjelent tanulmány szerzője.
„Eredményeink alapján a Marson jóval hamarabb lehettek óceánok és potenciális élet is, mint a Földön”
– fejtette ki Bizzarro. A víz az élet alapvető előhírnöke, legalábbis a tudomány jelenlegi állása szerint.
A Mars egykor jóval „Föld-szerűbb” lehetett sűrű légkörrel, bőséges vízzel és globális óceánokkal.
Eddig a matematikai modellek alapján azt feltételezték, hogy a vörös bolygó megszilárdulása 100 millió éven át tartott. Az új tanulmány ezt vitatja.
A cirkon olyan, mint egy időkapszula
A vizsgálat során „egy darab Marsot” vizsgáltak, amelyet a Szaharában fedeztek fel 2011-ben. A Black Beauty 320 grammot nyomott, amikor megtalálták. A tudósok 44 grammot leválasztottak az értékes kőzetről és összezúztak 5 grammot. Így ki tudtak vonni 7 cirkondarabot, amelyet a kísérletek során használhattak.
A tudósok megmérték az urániumból származó ólmot, amely a cirkonba került, amikor a fiatal Mars olvadt magmája megkeményedett. Ezáltal precízen meg tudták állapítani a kéreg korát, amelyből a cirkon kialakult.
„Örülök, hogy ezt a módszert választottuk. A cirkon olyan, mint valami időkapszula” – mondta Bizzarro.
Hogyan alakultak ki a bolygók?
A bolygók kialakulására két fő modell létezik. Az egyik szerint ez fokozatokban történik: apró porrészecskék úgynevezett planetezimálokká – 10-100 kilométer átmérőjű kőzetekké – olvadnak össze, amelyek összeütközve planetáris embriókká, majd bolygókká alakulnak 50-100 millió év alatt.
Egy újabb elmélet szerint a bolygók növekedése sokkal gyorsabban zajlik le és a folyamat során a részecskék rétegesen egymásra halmozódnak centiméterenként, illetve méterenként és laza kötésbe kerülnek gázokkal.
A tanulmány adatai az újabb elméletet erősítik a Föld-szerű bolygók gyors formálódásáról.
Bizzarro szerint
ez azt sugallja, hogy valami hasonló történhetett a Föld esetében is, de csak miután a Föld „kipihente” azt a hatalmas becsapódást, amely révén kialakult a Hold mintegy 4,4 milliárd éve.
A Marsról úgy tartják, hogy sűrű fémes maggal rendelkezik, melynek átmérője mintegy 1800 kilométer, és elsősorban vasból, nikkelből és kénből áll. A magot egy nagyrészt szunnyadó köpeny veszi körül mintegy 1500 kilométer vastagságban, ezt főként szilícium, oxigén, vas és magnézium alkotja. Végül a kéreg mintegy 50 kilométeres mélységben található, és legfeljebb 125 kilométer vastag.
Forrás: infostart.hu
