Fontos határidő járt le, ugyanis a magyar választópolgárok már nem szólhatnak bele a Magyar Honvédségről szóló törvény megváltoztatásába.
Így egy lépéssel közelebb kerülhetnek a katonáink ahhoz, hogy Magyarország területén kívül nem magyar állampolgár kimenekítését akár fegyveres harc árán is megtegyék. A honvédelmi tárca egyelőre hallgat.
A kormányzat hivatalos honlapjára felkerült egy jogszabálytervezet, amely több ponton változtatná meg A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló (2021. évi CXL. számú) törvényt.
Az egyik ilyen az a paragrafus, amely a Honvédség azon feladatait sorolja,
amelyeket fegyverhasználati joggal lát el.
A jelenlegi szabályozás ezekben az esetekben kell fegyvert ragadnia a magyar katonáknak:
- Magyarország függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme,
- a Szent Korona és a hozzá tartozó egyes jelvények őrzése és védelme,
- váratlan támadás esetén a felkészített erőkkel arányos ellentevékenység végrehajtása,
- a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek – különösen a kollektív védelmi, békefenntartó, válságkezelési és humanitárius feladatok – teljesítése,
- a honvédelem szempontjából létfontosságúnak kijelölt rendszerelemek, illetve a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények, valamint a Kormány által kijelölt egyéb létesítmények és rendezvények őrzése és védelme,
- a felkészített erőkkel védett személyek személykísérésében való részvétel,
- a talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítése, és egyéb tűzszerészeti feladatok végrehajtása,
- honvédelmi válsághelyzetben az államhatár ellenőrzésében való részvétel,
- közreműködés a menedékjogról szóló törvény szerinti tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején az államhatár őrzésében, az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtásában, valamint az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekmények elhárításában,
- közreműködés – a hatályos nemzetközi normák betartásával – a magyar állampolgárok életét, testi épségét Magyarország területén kívül közvetlenül fenyegető háborús cselekmények, fegyveres konfliktusok esetén a bajba jutott magyar állampolgárok mentésében, hazatérésük biztosításában, a kimenekítés végrehajtásában,
- közreműködés egyes szükségállapoti feladatokban,
- közreműködés a védelmi és válságkezelési feladatokban, különösen a közrendet és a közbiztonságot jelentős mértékben veszélyeztető fenyegetések kezelése és az összehangolt védelmi tevékenység során,
- közreműködés a Kormány döntése alapján a veszélyhelyzettel, valamint az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi válsághelyzettel kapcsolatos feladatokban.
A fenti felsorolásban kiemeltünk egy pontot, mert ezzel kapcsolatban tervez a kormányzat egy fontos változást. Ami szó szerint így hangzik:
„közreműködés – a hatályos nemzetközi normák betartásával – a magyar állampolgár vagy más személy életét, testi épségét Magyarország területén kívül fenyegető veszélyek, különösen
háborús cselekmények, fegyveres konfliktusok, terrorcselekmények, természeti vagy ipari katasztrófák esetén a bajba jutott személy mentésében, hazatérése biztosításában, a kimenekítés végrehajtásában”.
Ez tehát azt jelenti, hogy a feladat mostantól nem csak a magyar állampolgár, hanem a
más személy életének,
testi épségének is a védelme „Magyarország területén kívül fenyegető veszélyek, különösen háborús cselekmények, fegyveres konfliktusok, terrorcselekmények, természeti vagy ipari katasztrófák esetén”, s
fegyverhasználati jog mellett kell a bajba jutott külföldi személy kimenekítését is végrehajtani.
A tervezetről szóló társadalmi egyeztetés határideje szeptember 19-én járt le, így a változtatás nemsokára a Parlament elé kerülhet. Természetesen kerestük a hét elején a Honvédelmi Minisztériumot, de cikkünk megjelenéséig még nem reagáltak. Így egyelőre nem tudhatjuk, hogy mi szükség van a magyar katonák külföldi feladatköreinek kiszélesítésére.
Feltételezhetjük, hogy a csádi magyar katonai misszió miatt van szükség a fegyverhasználati jog bővítésére, de felmerülhet akár az Ukrajnában zajló háború, vagy épp a közel-keleti krízis. Néhány nappal ezelőtt egy magyar cég neve is felmerült a Hezbollahot ért – valószínűleg – izraeli titkosszolgálati akció kapcsán. A csipogós bombákról a magyar titkosszolgálatoknak (Nemzetbiztonsági Szakszolgálat) is be kell számolnia.
