Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a korábbi pécsi Európa Kulturális Fővárosa cím okán, Pécsen jelentette be, hogy a 2023-as magyarországi pályázatot ebben az évben írja ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Balog Zoltán hangsúlyozta, a nyílt pályázaton bármely magyar város indulhat, a kiválasztásba a magyar kormány nem szólhat bele.
„Akik elindulnak ezen a „versenyen”, azoknak lehetőségük lesz arra, hogy egy kulturális fejlesztési stratégiát mutassanak be, hiszen azoknak a feltételeknek, amiknek a teljesülése alapján döntenek majd a bírálók – hangsúlyozom, ebbe a magyar kormány minisztériuma nem szólhat bele még csak ajánlás szinten sem – teljesen új rendszer állt föl, tehát adminisztratív módon fogjuk kezelni a pályázatokat. Később pedig egy nemzetközi zsűri fogja eldönteni, hogy ki nyeri el ezt a címet.” – fejtette ki Balogh Zoltán miniszter.
A hosszú távú stratégia készítését kiemelkedően fontos szempontnak ítélték meg: az európai dimenziónak a kiemelése, a kulturális és művészeti tartalom, a megvalósítási képesség, a társadalmi kapcsolatok és végül a hatékony irányítás. Ezen szempontok alapján fog végül eldőlni, melyik városé lesz a nemes cím 2023-ban.
A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy két olyan fejlesztéssel is támogatják Pécs városát, amely a jövőben jelentős változásokat hozhat: komoly városfejlesztési lépések, illetve a kormány több mint húszmilliárd forinttal finanszírozza a Pécsi Tudományegyetemnek a terveit, miszerint a jövőben szeretnék, ha a hallgatóik száma a kétszeresére nőne.
„Abból indultunk ki, hogyha hosszútávon akarjuk megerősíteni a magyar egészségügyet, akkor mindaz, amit úgy hívnak, hogy „orvos elvándorlás”, annak az ellenszere egyrészt az itt tartás, másrészt az orvosi egyetemet végzettek számának a megsokszorosítása.” – hangsúlyozta Balog Zoltán miniszter.
Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára beszámolt arról is, hogy azok a városok, melyek szeretnének részt venni a nevezésben, a tárcához nyújthatják be pályázatukat. A végső döntést Brüsszelben hozza meg egy tízfős, nemzetközi összetételű, független szakértőkből álló bizottság. Kitért arra is, hogy a 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa év kedvező hozadékai között szerepel az Európai Kulturális Parlament 2011-es ülése, amelynek a baranyai megyeszékhelyt választották helyszínéül.
„Nagyon örülünk, hogy Pécs polgármestere felajánlotta, hogy a kiválasztási folyamatban egyfajta szakmai mentorálási segédletet is nyújt a számunkra a tapasztalataiból. A 2023-as magyarországi pályázat nemzeti hatósága az Emberi Erőforrások Minisztériuma lesz. Kormányzati körben nem kerül kiválasztásra a város, hiszen 2014-ben új Európai Bizottsági döntés született, melyben új kiválasztási rend lép életbe a 2020-2033 közötti időszakban.” – mondta az államtitkár.
Az eseményen Páva Zsolt polgármester is felszólat: A hat évvel ezelőtti sikert és annak hatásait értékelte. Mint mondta, a kezdeti ellenérzéseket levetkőzve a lakosság jelentős része sikeresnek és eredményesnek tartotta a pécsi programsorozatot.
A sajtótájékoztató zárásaképpen élőben kapcsolták Rafal Dutkiewicz-et, a 2016-os Európa kulturális fővárosának, Wroclaw polgármesterét, aki jókívánságait fejezete ki, valamint elmondta, hogy városukban pénteken kezdődtek meg a 2016-os Európa Kulturális Fővárosa programsorozat háromnapos nyitórendezvényei. A wroclaw-i évad hivatalos megnyitóját vasárnap tartják Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos jelenlétében, melyen Páva Zsolt polgármester is részt vesz.
Fotó: Csákvári Zsigmond
Forrás: kultura
