Az Aba nemzettségnek ősi javai közé tartozott ez a vidék, mert már a Névtelen Jegyző felemlíti, hogy az Aba nemzettségnek a Takta mellett is voltak birtokai. A pápai tizedlajstromokban (1332-1337) Begna a neve. Így jegyezték fel a dézsmát összeíró papok. 1374-ben Egyhazas Benye, majd Albenye néven örökítették meg nevét az oklevelek kiállítói. A XIV. században az Aba nemzetség bodrogkersztúri ágazata volt Bénye tulajdonosa, amikor Al- és Felbénye néven ismerték.
Zsigmond király 1428 december hó 12-én Temesvárott kelt adománylevelében Bényét a Palaghy és Kelecsényi családoknak adományozta. 1429-ben beiktatták az új tulajdonosokat a nekik adományozott részekre Szabados jog alapján azonban a községnek nemes birtokosai voltak, tehát a beiktatásnak ellentmondtak. 1522-ben beiktatták a község birtokába királyi adomány alapján Csillag Istvánt és Thoma Ferencet. 1567-ben a község is osztozott a Hegyalja siralmas sorsában, amikor a többi községgel együtt ezt is elpusztították a dúló tatárcsordák. Rákóczi Zsigmond a szerencsi vár kapitányának, Békési Jánosnak adományozta a községet, aki azután cselédeivel és háza népével ideköltözött. A háborús időkben erősen megfogyott lakosság számát az új tulajdonos növelni akarta és mivel, hogy jómaga leleszi születésű volt Leleszről, szülőfalujából telepített ide egyes családokat.
1747-ben III. Ferdinánd király a községet ököljoggal I. Rákóczi Györgynek és feleségének Lórándffy Zsuzsannának adományozta. A törököktől sokat szenvedett Legyesbénye is. A XVII. század derekán végigpusztították a községet. A lakosok közül sokat megöltek, sokat rabszíjra fűztek, állataikat pedig mind elhajtották.
1711-ben a többi Rákóczi birtok sorsára jutott ez is. A kincstár tulajdonába ment át a már községből pusztává néptelenedett Legyesbénye. A XVIII. század birtokosainak buzgalma folytán lassanként szaporodott a népessége, míg azután új községgé alakult át. Plébániája már a XIV. században fennállott, valamint temploma is, amit az Egyházasbénye elnevezés is igazol. A község most fennálló római katolikus temploma Jézus szent szívének tiszteletére 1902-ben épült. Református temploma a XVIII. század elején épült.
A II. világháború nem okozott olyan súlyos károkat, mint néhány más településen. Épületek megsérültek, sok esetben bombatalálat illetve ágyúlövedékek találata nyomán.
1952-től MOZI üzemelt a községben. Először a Zalay- kastély egy részében, majd a Kultúrházban 1987-ig.
1959-60 között épült a mai felső tagozat épülete, az új iskola, addig a gyerekek három különálló épületben tanultak, a görög iskola, a katolikus iskola és a református iskola épületében.
1970-től önálló orvosi rendelő, valamint postahivatal működik településünkön.
1978-tól üzemel a vezetékes ivóvízhálózat.
2001-ben kiépítésre került a földgáz vezeték.
Új intézményeket hoztunk létre: Csecsemőgondozó, Könyvtár, Múzeum.
2002-ben Millenniumi emlékművet állítottunk a katolikus templom udvarán.
2003-ban térkővel burkoltuk a fő utca több szakaszát.
„Legyesbényéért Közalapítványt” hoztunk létre 1999-ben.
Az alapítvány számlaszáma: 11734145-20015381
Az alapítvány adószáma: 18432552-1-05
2000-ben felújították a katolikus templom belsejét, egyik legszebb megyei vidéki templom lett.
2004-ben a külső homlokzat teljes felújítása is megtörténik.
2007- re felújítottuk minden intézményünket ( Általános Iskolát, Művelődéi Házat, Polgármesteri Hivatalt), főbb útvonalainkat aszfaltoztuk, járdákat, parkolókat térburkolóval láttuk el. 2006 április 30-án Legyesbénye fennállásának 1000 éves évfordulójára egy Millenniumi emlékművet avattunk. 2007 szeptember 1-én átadtuk a Községi Borházunkat.
LEGYESBÉNYE CÍMERE
Legyesbénye Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Zemplén déli részén, Hegyalján található.
Címere: álló, ívelt vonalú pajzs, melynek szürke mezejében sötétkék színű ekevas található. A pajzs elrendezése szokványos a heralkikában. A címerpajzs szürke színe az egyszerűséget, a polgárok méltóságát jelzi. A kék színű motívum a pajzsban a békét jelképezi. Az ekevas a szorgalmat, kitartást jelenti. A település lakói földműveléssel, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Erre utal a címerben található ekevas.
A címer formájára utaló bélyegzők már a XVIII. században is találhatóak, melyben Mezőbénye elnevezés is látható. Később Egyházasbenye, illetve Legyesbénye lett a település neve.
A XIX. században plébániája is volt. 1600-as években Rákóczi Zsigmond, majd I. Rákóczi György birtoka volt. Később elnéptelenedett. XVIII. század végétől Püspöki, Vaj, Máriássy, Bessenyey, Békési, Aspermant családok birtoka.
Látnivalók
Református templom
A település egyik nevezetessége a templom.
Katolikus templom
2000-ben felújították a katolikus templom belsejét, egyik legszebb megyei vidéki templom lett. 2004-ben a külső homlokzat teljes felújítása is megtörténik.
100 éves emlékmű
Legkorábbi írott krónikák szerint az Aba nemzetség korában is éltek település formában emberek. Földműveléssel és szőlőtermesztéssel foglalkoztak, erről tanúskodik néhány középkori bélyegző és Legyesbénye jelenlegi címere is. A közösség állította ezt az emlékművet atyáink tiszteletére, akik évszázadokon át szorgos munkával lehetővé tették, hogy a település fennmaradjon. Régen az ember a történelem folytonosságában és kiszámíthatóságába született bele. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon a helyen lakott, ahol megszületett, majd ugyanazon a településen találta meg végső nyughelyét. Napjainkra ez a biztonság a töredékére csökkent, munkahely, illetve tanulás miatt sokan kénytelenek elköltözni. őseink, temetőink, emlékeik hátrahagyására kényszerítve. Tragikusan meggyengültek azok a kapcsok melyek magyarokat egymással és a közös múlttal összekötötték. Azt szeretnénk, hogy mindenki továbbra is a helyi közösségben tudna élni és dolgozni. AZ ünnepségen több száz ember vett részt, ekkora érdeklődés és ilyen szép, hangulatos ünnepség soha nem volt még a közösség történetében.
Helytörténeti múzeum
Mindenképpen látogassuk meg a település múzeumát.
Cím: LegyesbényeRákóczi u. 82
Tel: +36 (47) 368 212
E-mail: [email protected]
Web: http://www.legyesbenye.hu
