forrás: DiscoveryNews/JAXA
Egy évvel felbocsátása után a japán Hajabusza-2 villámlátogatást tett anyabolygójánál, hogy még nagyobb sebességre tegyen szert. A december 3-i közeli randevú során számos fényképen örökítette meg planétánkat.
A fotózáshoz nagy látószögű kameráját használta. A közzétett képen az első és utolsó felvétel között megközelítőleg 9 óra telt el. A Hajabusza-2 elvégezte elrepülési manőverét, de még jó néhány napba telik, mire a szakemberek biztosan tudják, hogy a megfelelő irányba tart.
Végső célja, hogy 2018-ban elérje a Rjugu aszteroidát, és szó szerint begyűjtse a korai Naprendszer néhány titkát. Több landolóegységet – egy statikusat és néhány pattogósabbat – bocsát majd útjára, majd maga is „lemerül”, hogy mintát gyűjtsön be a felszínről, amit 2020-ban juttat haza a Földre.
A Hajabusza-2 felvétele a Földről az elrepülés során. (Fotó: JAXA)
Fotói november végén kezdtek ismét ömleni, amikor lencsevégre kapta a Föld-Hold párost. Ez egy olyan látószög, amelyhez az űrrepülés történetében csak maroknyi alkalommal fértek hozzá a szakemberek, többek között a Galileo és a Juno készített képeket a párosról közeli randevúja során.
A JAXA közleménye szerint a szonda japán idő szerint december 3-án, este 7 óra után néhány perccel jutott legközelebb a bolygóhoz, és a Hawaii-szigetek környékén haladt el a Csendes-óceán felett mintegy 3090 kilométeres magasságban. A szakemberek megállapítása szerint, jó „egészségnek” örvend.
A Hajabusza-2 azért látogatott haza, hogy még nagyobb sebességre tegyen szert. A hintamanőver általánosan bevetett technika az űrszondáknál az üzemanyag megtakarítása céljából. Ennek talán leghíresebb példája a két Voyager űrszonda, amely a külső bolygók ritka együttállásából kovácsolt előnyt, ezáltal egymás után meglátogatta a Jupitert, Szaturnusz, Uránuszt és Neptunuszt.
A japán szonda a Hajabusza-misszió utódja, eme utóbbi 2010-ben tért vissza a Földre az Itokava üstökösről begyűjtött mintákkal. A Rjugu a várakozások szerint „hidratáltabb” ásványokat hordoz, ezért meglátogatása bővíthetné tudásunkat azzal kapcsolatban, hogyan jelent meg és terjedt el a víz Naprendszerünkben.
