Az EP-választáson az a párt indulhat jelölőszervezetként, amely a szavazás kiírásakor már jogerősen bejegyzett párt volt – ismertette ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Ezzel Magyar Péter lecsúszott arról, hogy saját párttal induljon a voksoláson, mivel a köztársasági elnök március 12-én tűzte ki a választások időpontját, míg Magyar csak március 15-én jelentette be a pártalapítási szándékát. A szakértő felhívta arra is a figyelmet, hogy Magyarnak figyelnie kell arra a jövőben, hogy a vonatkozó szabályok szigorodásával tilos kampánypénzeket külföldről elfogadniuk a pártoknak.
– Ha személyesen Magyar Péter – vagy mozgalmának bármely tagja – az idei EP-választáson indulni akar, akkor egy már korábban bejegyzett pártnak kellene őt, illetve az érintett személyt jelölnie – mondta el lapunk megkeresésére ifj. Lomnici Zoltán. A Századvég jogi szakértője kiemelte, hogy az Európai Parlament választásán az a párt indulhat jelölőszervezetként, amely a szavazás kiírásakor már jogerősen bejegyzett párt volt. Mint ismert, a köztársasági elnök március 12-én tűzte ki az EP-választások időpontját, míg Magyar Péter csak március 15-én jelentette be a pártalapítási szándékát.
A szakértő jelezte azt is, hogy az EP-választáson az a nyilvántartásba vett párt állíthat listát, amelyik 2024. május 3-án 16 óráig összegyűjti húszezer választópolgár aláírással hitelesített ajánlását, és bejelenti listáját a Nemzeti Választási Bizottságnál a vonatkozó rendeletben foglaltak alapján. Hozzátette: a hivatalos kampány az EP-választást megelőző ötvenedik napon, azaz április 20-án kezdődik, vagyis a választáson indulni akaró pártok ekkortól kaphatják meg az aláírások gyűjtésére szolgáló ajánlóíveket a Nemzeti Választási Irodától.
– A bejelentett szervezet létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi, ezt követően a Nemzeti Választási Bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölőszervezetet – legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon – nyilvántartásba vesz
– tette hozzá.
Annak kapcsán, hogy Magyar Péter milyen anyagi támogatásokra számíthat, az alkotmányjogász jelezte: az országgyűlési választásokkal ellentétben az EP-választáson nincs külön állami támogatás a kampányra, így a pártok tagdíjaiból, adományokból és általános költségvetési támogatásból kell kampányolni.
– Állami támogatás az országgyűlési választáson egy százalékot teljesítő pártoknak jár, ilyen szabály azonban az EP-választások esetén nem érvényesül – hangsúlyozta. A szakértő szót ejtett róla, hogy a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint a párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, a központi költségvetésből juttatott támogatásból, a párt országgyűlési képviselőcsoportja által az országgyűlési képviselőcsoport működési feltételeit biztosító költségvetési kiadási előirányzat terhére nyújtott támogatásból, az állam által ingyenesen átadott ingatlanokból, magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján természetes személyek hagyatékából, a pártnak a meghatározott gazdasági-vállalkozási tevékenységéből, illetve a párt által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik.
– Magyarnak is vigyáznia kell ugyanakkor arra, hogy a jövőben a választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölőszervezet azon tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője, valamint a választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölt, aki tiltott külföldi támogatást vagy e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető
– mondta ifj. Lomnici Zoltán.Varga Judit megszólalt volt férje meghökkentő, megtévesztő ámokfutásáról
