Előfordulhat, hogy a bizottság leckézteti meg az olaszokat, pénzbírsággal. Az adok-kapok oka, hogy a 2019-re tervezett olasz költségvetés tervezetét az Európai Bizottság visszautasította a tervezetet.
Az olasz kormány ülése után kiadott közleményben Matteo Salvini kormányfőhelyettes leszögezte, hogy a költségvetési hiánycél a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százaléka marad, a növekedési irányzat pedig 1,5 százalék lesz, de növelik az eszközeladásokat, és körültekintően fogják figyelni a kiadásokat alakulását.
Hasonló szellemben nyilatkozott a kormány ülése után a másik miniszterelnök-helyettes, Luigi Di Maio, és fogadkozott, hogy a kabinet szilárdan ki fog tartani a megszorítás elleni tervei mellett. „A költségvetés nem fog változni sem az egyensúlyi tételekben, sem a növekedési előirányzatokban. Meg vagyunk győződve arról, hogy ilyen költségvetésre van szüksége az országnak, hogy újra lendületbe jöjjön” – mondta az Öt Csillag Mozgalom (M5S) elnöke.
Ez volt a legelső alkalom, hogy az Európai Bizottság visszautasította valamelyik tagállam büdzsétervezetét. Az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek (Eurogroup) november 5-i brüsszeli ülésén ugyancsak a költségvetési tervezet módosítására szólította fel az olasz kormányt. A miniszterek közös nyilatkozatukban leszögezték, hogy osztják a brüsszeli testület értékelését.
Az olaszok nem tudják majd tartani ígéretük
Egy államnak muszáj a szavazói felé mutatni egy olyan ígéretet, amelyről úgy véli, hogy azt tartani is tudja – közölte Magas István közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. A szakértők azonban Brüsszelben mégis úgy gondolják, hogy az olasz kormány nem fogja tudni ezt betartani, de a probléma abban rejlik, hogy amit hivatalosan benyújtottak, az 0,8 százalékos, GDP-arányos hiánycél volt, most azonban 2,4 százalékos arányról beszélnek.
Mint mondta, a közgazdasági számítások szerint az olaszok igen feszített tervet készítettek, és valójában nem látják a szociális javulás lehetőségét. Ugyanakkor az olaszoknak és Brüsszelnek is vannak olyan magyarázatai, amelyek hihetőnek tűnhetnek, éppen ezért egy nagyon komoly vita van kialakulóban a két fél között – magyarázta Magas István az M1 Szemtől szembe című műsorában.
Az olaszok által kitűzött 0,8 százalék csak szavakban volt annyi – erről már Szomráky Béla Olaszország-szakértő beszélt a műsorban. Elmondta, hasonló ígérteket már más országok is tettek, például Franciaország a kvóták esetében, amikor 9000 menekült befogadását vállalta magára, végül pedig csak 600 migráns érkezett az országba.
Az előző olasz kormány esetében 2,1-2,2 százalék volt a célkitűzés, de Szomráky Béla szerint nem úgy használták fel a pénzt, ahogyan azt kellett volna. A mostani olasz kormány pedig úgy gondolkodik, hogy bár a 2,4 százalékhoz újabb hiteleket kell felvenni, amellyel a kiadásokat fedezni tudják, de legalább a felével szeretnék versenyképesebbé tenni az olasz húzó ágazatokat.
Nem sikerül csökkenteni az államadósságot
Olaszország több mint 3 évtizede 100 százalék feletti adósságot görget, amelyet még mindig nem sikerült csökkentenie – hívta fel a figyelmet Magas István. Az állami pénzügyek természete alapvetően különbözik a vállalati és az egyéni pénzügyektől abban a tekintetben, hogy az adóssággal mi tehető meg. Olaszország esetében az állam könnyebben tudja megújítani az adósságát, de mégis jobb példák azok az országok, amelyek jelentős részben finanszírozzák más államok adósságát is – mutatott rá a közgazdász.
Minden gazdaság végső célja az általános életszínvonal emelkedése, azonban Olaszország esetében a gazdaság beragadt, még most sem érte el a 2007-es szintjét, mélyen az európai uniós átlag alatt teljesít – szögezte le. A mostani helyzetben pedig arról van szó, hogy bejelentettek egy adócsökkentést és egy viszonylagos, minimális alapjövedelem-szintű intézkedést, amely vonzó az emberek számára – fűzte hozzá.
