2025-ben leáll a Barátság olajvezeték, amelyen keresztül orosz olajat szállítottak Magyarországra, Csehországba és Szlovákiába – jelentette be Mihajlo Podoljak az ukrán elnök tanácsadója.
A Mol Nyrt szerint a kőolajvezeték leállításáról semmilyen jelzést nem kapott a társaság. Egy ilyen történés komoly biztonsági kockázatot jelent, hiszen egyetlen kiemelt partneren alapul az ellátás. A magyar kormány évek óta törekszik a szállítások diverzifikálására. Bemutatjuk, mi lehet a Barátság kőolajvezeték alternatívája.
Az X-en tett NEXTA-bejegyzés rövid, nem részletezi, hogy erről értesítették-e az érintett államokat vagy sem. Podoljak a Novyny Live csatornának adott interjújában elmondta, január 1-jével leáll az Ukrajna területén áthaladó Barátság kőolajvezeték. Úgy fogalmazott, Ukrajna nem újítja meg az Oroszországgal kötött gáztranzit-megállapodást.
Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök korábban már bejelentette, Kijev nem kívánja megújítani a 2024 végén lejáró szerződést, de kész más cégek gázát szállítani.
Podoljak most emlékeztetett, ez a lépés az orosz földgáz tranzitjának leállításához csatlakozik, mert Európa diverzifikálta olaj- és gázellátását Oroszországból, és már nem tölti be azt a szerepet, mint 10 vagy akár öt évvel ezelőtt.
Arra hivatkozott, hogy az EU-határozat szerint meg kell találniuk az országoknak az alternatív lehetőségeket az olajellátásra és az Ukrajnán áthaladó orosz tranzit leállítására. Ugyanez vonatkozik a gázra is – mondta Mihail Podoljak –, de ha egy európai ország szükségesnek tartja kazah vagy azerbajdzsáni gáz fogadását, készen állnak a szállításra.
Mihail Podoljak szerint ezzel Oroszország elveszíti leghatékonyabb piacait:
Az európai piac elég gyors és egyszerű volt számukra, egy kis ellátási lánc, ahol nagy nyereségre tettek szert. Európában most mindenki azon dolgozik, hogy Oroszország ne játsszon szerepet a földrészen
– magyarázta.
Ebben a témában semmilyen jelzést nem kapott a Mol Nyrt., „holott ha lenne változás, elsőként tájékoztatnának minket” – közölte már a társaság pénteken az MTI-vel, arra a hírre reagálva, hogy az ukrán elnöki tanácsadó bejelentése szerint januártól leáll a Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát orosz kőolajjal ellátó Barátság kőolajvezeték.
Emlékezetes, a Lukoil-ügy kirobbanásakor Szijjártó Péter azt a víziót vázolta fel, hogy akár üzemanyaghiány is jöhet, de Hernádi Zsolt az MCC Feszten azt mondta: addig nem kell aggódni, csak ha már ők is szólnak. Azt is közölte, hogy arra is van forgatókönyve az olajtársaságnak, ha teljesen leállna a Barátság kőolajvezeték Ukrajna felől.
Szijjártó Péter egy hete még mindenkit megnyugtatott. „Célegyenes felé közelítenek”, illetve „jól állnak” azok a tárgyalások, amelyek „hosszú távon biztosítani tudják Magyarország kiegyensúlyozott kőolajellátását az ukrán intézkedés dacára” – jelezte a szerdán..
Mi lenne, ha felrobbantanánk?
A Barátság kőolajvezeték Oroszország keleti részéből Ukrajnába, Beloruszba, Lengyelországba, Magyarországra, Szlovákiába, Csehországba, Ausztriába és Németországba szállít kőolajat. A Magyarországot is érintő ága Szlovákiát, Ausztriát, Csehországot és Németországot is ellátja. A vezetékek éves névleges összkapacitása Magyarország felé akár 13 millió tonna feletti, de ténylegesen 8 millió tonna valósul meg.
Oroszország szempontjából a magyar kőolajimport elhanyagolható mennyiségű, 2 százalékos részesedést képvisel, amely nagyságrendileg megegyezik Szlovákiáéval. Ha a vezetékkel bármi történik, akkor a tartalékok legalább 3 hónapig elegendő ellátást tesznek lehetővé. Az alternatíva potenciálisan a Horvátországból érkező Adria vezeték lehet, de az átállás több évet is igénybe vehet.
A magyar kőolajimport szerkezete
Az Európai Unió kőolajtermékeinek nagyjából 97 százaléka importból származik. Az Oroszországból érkező import aránya 2021-ben 25,9 százalék volt, míg 2022 első felében 27,7 százalékra ugrott, míg végül az év második felében a tengeri szállításokra december 5-től életbe léptetett szankciók következtében egyelőre csak mérsékelten, 21,3 százalékig mérséklődött.
Az Európai Bizottság adatai szerint 2019-ben az Oroszországból az EU vezetéken érkező kőolajforgalom teljes kőolajimportjának 4-8 százalékát tette ki, Lengyelország, Németország, Magyarország, Szlovákia és Csehország finomítóit ellátva.
Az Oroszországból érkező származó import 2023-ban drasztikusan, 8 százalék alá is csökkenhet, de közvetítőkön – Indiából, Törökországból vagy Kínából – érkező finomított kőolajtermékeken keresztül eljut Európába.
Magyarország esetében a kőolajimport arány 90 százalék volt 2021-ben. Az import 58 százaléka érkezett Ukrajnán keresztül 2020-as adatok szerint.
A fennmaradó hányad az Adria vezetéken keresztül érkezett. Eközben Szlovákiában a hazánkénál is lényegesen jelentősebb a kitettség a Barátság kőolajvezeték forgalmának, 96 százalékban importálta Ukrajnán keresztül a nyersanyagot.
Mivel a kőolaj Ukrajnán keresztül érkezik, így keleti szomszédunk részesül tranzitdíjból a szállítások után. Idén is sor került már a díj megemelésére. 2022-ben 51 százalékkal nőtt a díj, amit 2023-ban ismételt drágulás követett. 2023 április elsején Ukrajna megduplázta a szállítási díjakat. Az idei év során várhatóan nem ez volt az utolsó emelés, júniusban és augusztusban ismét módosulhatnak a szállítási feltételek. 2021-ben a kőolaj tranzitból Ukrajna 127 millió dollárt keresett.
Miért érkezik Magyarországra orosz kőolaj?
Történelmi és földrajzi okai is meghúzódnak a mögött, hogy Magyarországra nagy arányban érkezik orosz kőolaj. A Barátság kőolajvezeték megépítéséről szóló megállapodást Csehszlovákia és Magyarország 1959-ben írta alá a Szovjetunióval. Az első magyarországi szakasz építését 1962-ben fejezték be, majd 1964-ben kezdett üzemelni. A második, Ukrajnából érkező szakasz 1972-re készült el.
Emellett Magyarország földrajzi adottságai is meghatározóak abból a szempontból, hogy honnan érkezik a fosszilis energiahordozók importja. Mivel hazánk nem rendelkezik tengeri kikötőkkel, így lehetőségei korlátozottak. Az ellátásbiztonság és a környezeti megfontolások szempontjából számos előnye van a vezetéken érkező ellátásnak.
Fontos azt is szem előtt tartani, hogy biztonsági kockázatot jelent, ha egyetlen kiemelt partneren alapul az ellátás. Éppen ezért a magyar kormány évek óta törekszik a szállítások diverzifikálására.
Annak ellenére, hogy a csővezetékek nem tökéletesek, a kőolaj szállításának a legalacsonyabb költségű, legalacsonyabb kockázatú, leghatékonyabb és leginkább környezetkímélő módja. Így például az Egyesült Államokban a szállítási módok diverzifikálása mellett még ma is ez a legelterjedtebb típus.
Mi a Barátság kőolajvezeték alternatívája?
Az 1978 óta létező Adria vezetéken keresztül a horvátországi Krk szigetén lévő Omisalj kikötőjébe befutó tankerhajókból származó kőolaj érkezik hazánkba. A vezeték 10 millió tonnás kapacitása akár a hazai szükségletek fedezésére is elegendő lenne, de összeköttetésben áll Csehországgal és Szlovákiával, amelyek szintén annak igénybevételére szorulhatnak az orosz import kiesésével.
Nem jelentős
A horvát oldalon valóban kellene még az Adriai vezeték kapacitását növelni, de az Index által megkérdezett szakértők szerint ez nem nevezhető jelentős beruházásnak. Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője korábban azt mondta, hogy a Barátság kőolajvezeték nélkül kevesebb kőolajtermék lenne a régióban, viszont ezt a mennyiségű kiesést meg lehet oldani. Az biztosan kijelenthető, egy esetleges leállás esetén az olajtermékek kiskereskedelmi árai jelentősen, a piaci forrásaink szerint, akár 10 százalékkal is emelkednének, ha pótolni kellene a kieső mennyiséget. Az ukránok éves szinten a kőolaj-szállításért – piaci információk szerint – 200 millió dollárt kapnak, de a háború miatt emelkedtek a költségeik.
A vezeték tengeri összeköttetése azt jelenti, hogy a világ bármely tájáról érkezhet szállítmány. Már jelenleg is üzemel, viszont kapacitását tovább kellene bővíteni, ha teljes mértékben ki kell váltani a közép-európai orosz importot.
Az Adria vezeték kapcsán ráadásul több nehézség is felmerült.
A horvát partner rendkívül magas tranzitdíjszabása az elmúlt időszakban is sok gondot okozott. Ez a magas díjszabás már a kezdetektől jellemző, és meghaladta az orosz alternatívát. A MOL az elmúlt évtizedben már 200 millió eurót költött a diverzifikációra. Ugyanis nem csupán a vezetékek kiépítésére van szükség, hanem arra is, hogy az Oroszországból érkező uráli típustól eltérő nyersanyagot is fel tudjon dolgozni.
A további átalakulás 3-4 évet is igénybe vehet, és még nagyobb költségekkel (500 millió dollár) is járhat.
Az ellátásbiztonság érdekében és a Nemzetközi Energiaügynökség elvárásainak megfelelően Magyarországnak legalább 90 napos kőolajtartalékkal kell rendelkeznie. Ez szintén védőhálót jelent a hazai ellátásbiztonság szempontjából. Az orosz kőolaj ára 2022-ben rendre 20-30 százalékkal is elmaradt a nyugati típusú, amerikai vagy norvég termékektől. 2023-ban csökkent az árak közötti differencia.
Hetek óta a Barátság kőolajvezetéken – Ukrajnán át – érkező orosz olajszállítások egy részének felfüggesztése tartja izgalomban a fél országot, nagyjából mindenkit, aki tankol, a Molnál és a Külügyminisztériumban dolgozik, vagy osztja a véleményt, hogy nem árt felkészülni üzemanyag ellátási gondokra és az árak emelkedésére. Az ügy a jelek szerint színtiszta politika, nem sok köze van az olajüzlethez.
Esnek a Mol-részvények, csak 2027-ben tervezték a leválást az orosz olajról
Egyre méretesebb az esés a Mol részvények piacán. A társaság csak 2027-re tervezte, hogy leválik az orosz olajról, de erre már hónapok múlva rákényszerülhet.
Látványos lefordulást mutat a Mol részvény árfolyama attól a pillanattól, hogy a magyar sajtóban is megjelent a hír: Ukrajna a jövő évtől leállítja a szállításokat a Barátság kőolajvezetéken. Ezen a csövön látják el jelenleg is orosz olajjal Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot. A hír alapja egy interjú, amit Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója adott, tehát nincs még szó hivatalos döntésről, rendeletről vagy törvényről.
A Mol részvények 2700 forintról fordultak le, onnan előbb 2630 forintig ereszkedtek, mejd felgyorsult az esés. A csütörtöki záróárhoz egyre durvább a helyzet, több mint 5,6 százalék mínuszban a papírok. A befektetők a Mol hivatalos bejelentésére, vagy közleményére vártak. A társaság egyelőre az MTI megkeresésére azt nyilatkozta, hogy
Ebben a témában semmilyen jelzést nem kapott a Mol Nyrt., holott ha lenne változás, elsőként tájékoztatnának minket.
A Mol menedzsment természetesen tudatában volt, hogy előbb utóbb vége szakad az oroszországi olajszállításoknak és gondoskodni kell alternatív beszállítási útvonalról, ilyen létezik, a horvát állam többségi tulajdonában lévő Janaf olajvezetéke, ennek kapacitása azonban elmarad a Barátság vezetékétől, szóval a 3 érintett ország nyersolaj igénye több annál, ami az Adria vezetéken képes átjönni.
De ez nem minden, a Mol tulajdonában lévő finomítókat (Dunai és Pozsonyi Finomító) fel kell készíteni arra, hogy az orosz olaj helyett más forrásból beszerzett nyersolajat is képesek legyenek a legoptimálisabban feldolgozni.
Tehát a Mol vezetői már két hete jelezték egy elemzői konferencián, hogy tisztában vannak az orosz olajszállítmányokkal kapcsolatos bizonytalanságokkal.
„A társaság a hosszú távú diverzifikációs stratégiájának keretében úgy készül, hogy 2027-től már orosz nyersolaj nélkül is működhessen” – írta a háttérbeszélgetésen elhangzottak alapján Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője. Ezért a Mol 500 millió dollárt fordít a következő években a pozsonyi és a dunai finomítóinak a fejlesztésére, hogy azok teljes mértékben képesek legyenek a tenger felől érkező szállítmányok feldolgozására. Ezek a beruházások 2026-ban fejeződhetnek be, így 2027-től papíron megvalósulhat az orosz nyersolajjal való szakítás.
A régióban egyébként több más nagy olajcég is az adriai szállításokra alapozza stratégiáját, és eddig semmilyen jelentős ellátásbiztonsági kockázatról nem számoltak be. A szerb NIS 30 éve így modell működik, az OMV pedig még régebb óta a tengeri olajszállítmányokat dolgozza fel.
Az Erste szektorelemzője nem véletlenül írta két hete, hogy az orosz olaj kockázatossá vált: politikailag is és fizikai elérését tekintve is. Az előbbi azt jelenti, hogy politikai okból akár az orosz, akár az ukrán fél lekapcsolhatja az ellátást (a jelek szerint ez fog történni január 1-én), vagy az EU követeli meg a tagállami leválást az orosz energiahordozókról. A fizikai pedig azt jelenti, hogy ez a vezeték háborús övezeten halad keresztül. Nem lehet tudni, hogy lesz-e olyan sérülés, áramkimaradás, ami akadályozza az orosz olaj eljutását hozzánk. Erre nem lehet egy stabil ellátást alapozni – fogalmazott a szakértő.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
