„A bolgár elnökség határvédelemmel kapcsolatos javaslatát nem tudjuk támogatni, mert a határvédelem feltételeit kell megtervezni, nem pedig a bevándorlók szétosztását” – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 112. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.
Lázár János arról beszélt, hogy Magyarország meghallgatta a bolgár elnökség európai határvédelmével kapcsolatos javaslatát. „A bolgár elnökség nem a határvédelmet, hanem a szétosztási mechanizmust próbálja megszervezni” – közölte a tárcavezető.
„Semmilyen kvótát és szétosztási mechanizmust nem tudunk támogatni, ezért a bolgár elnökség javaslata ellen szót emeltünk” – hangsúlyozta a miniszter.
Az ENSZ legalizálná a migrációt
Az ENSZ migrációs paktumával kapcsolatban jelenleg is zajlanak a tárgyalások – mondta Lázár János. Kijelentette: Magyarország már korábban benyújtotta 12 pontos javaslatát az ENSZ-paktummal kapcsolatban.
„Jelen pillanatban a vita arról folyik, hogy az Európai Unió tagországai ki tudnak-e alakítani egy közös álláspontot. Magyarország álláspontja szerint a migrációs paktum elfogadhatatlan, mert a tervezet annak a káros folyamatnak a legalizálásáról szól, amely a világban bevándorlás címszó alatt zajlik” – fogalmazott a tárcavezető.
„Az ENSZ lényegében legalizálná a bevándorlást” – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter. „Magyarország meggyőződése, hogy a migráció káros dolog, rossz a célállamoknak, és rossz a kibocsátó országoknak is” – mondta Lázár, majd hozzátette: Magyarország addig nem tud csatlakozni egy közös uniós álláspont kialakításához, amíg a 12 pontos javaslat elfogadásra nem kerül.
Kép: bumm
A Soros-hálózat a Magyarországról szóló EU-jelentésekbe is beavatkozik
A miniszter szerint a Soros-hálózat tagjai nemcsak Magyarországon igyekeznek befolyásolni a döntéseket, hanem Brüsszelben is folyamatosan próbálnak beavatkozni a Magyarországot – és Lengyelországot – érintő uniós jelentések, álláspontok kialakításába.
Magyarországon kétezer olyan aktivista dolgozik, akiket Soros György pénzel, és akiknek feladata a beavatkozás a belpolitikai döntéshozatalba – közölte. Soros György brüsszeli irodája pedig a Magyarországgal – és Lengyelországgal – kapcsolatos uniós jelentésekbe próbál beavatkozni különböző szövegszerű javaslatokkal – tette hozzá a miniszter.
Szerinte a választás után a magyar kormánynak nemzetbiztonsági megfontolásokból értékelnie kell ezeket a folyamatokat, sőt fel kell hívnia az Európai Unió figyelmét arra, hogy ezek a szervezetek beavatkoznak az Európai Bizottság döntéshozatalába, ami nem transzparens.
A kormány mindezek alapján továbbra is szükségesnek tartja a Stop Soros törvénycsomag elfogadását – közölte Lázár János.
A kormány vizsgálja a téli rezsicsökkentés kiterjesztését
Bejelentette azt is: a kormány vizsgálja, hogyan tudja érvényesíteni a téli rezsicsökkentést azokon a településeken, ahol nincs kiépítve gáz- vagy távhőhálózat. Kifejtette: mintegy 300 település lehet, ahol nincs ilyen hálózat, az ott élő lakosság támogatásáról a következő napokban döntenek. Hozzátette: az érintettek nem feltétlenül tűzifával fűtenek, háztartásonként eltérnek a módok.
Jelezte azt is, hogy a korábban bejelentett téli rezsicsökkentés – amely 12 ezer forint jóváírással jár – mintegy 3 millió 400 ezer lakást érinthet, amiből 5-600 ezer távfűtött, ugyanakkor van átfedés, mert ezek között is van, ahol gázt is használnak, például főzéshez.
Mint ismertette, a kormány áttekintette a gazdasági adatokat is, megállapítva, hogy 25 éve nem voltak ilyen jók a foglalkoztatási adatok, mint az idei első negyedévben, a tavalyinál még nagyobb mértékben nőttek a reálbérek, a GKI konjunktúra indexe pozitív kilátásokat igazol vissza és a bizalmi index is régen volt ilyen jó állapotban.
Meghosszabbítják a Szeviép-ügy károsultjainak jelentkezési határidejét
A kormányülésen született döntések közül Lázár János azt is ismertette, hogy május végéig meghosszabbítják a szegedi Szeviép-ügy károsultjainak jelentkezési határidejét.
Tájékoztatása szerint a felszámoló 106 károsultat tart nyilván, a követelésük 1,4 milliárd forint tőke és 900 millió forint kamat. Eddig több mint 50 károsultnak összesen 690 millió forintot fizettek ki – közölte, tisztázandónak nevezve a szegedi önkormányzat felelősségét az építőipari vállalkozás csődjének ügyével kapcsolatban.
Közölte továbbá, a kormány törvényjavaslatot nyújt be, amely alapján Magyarországon a legmagasabb épület 65 méter magas lehetne. A szabályozás – amelyről az új parlament dönthet majd – június 30-án lépne hatályba.
A fővárossal kapcsolatban a tárcavezető úgy indokolt: városképvédelmi okokból hiba lenne, ha a pesti oldal legmagasabb pontját adó Szent István-bazilikánál magasabb épület létesülne.
Megjegyezte: jelenleg három magasház-építési projekt is „veszélyezteti” Budapestet, 120 méter magas épületek is szóba kerültek. A kormány akár az érintettek kártalanítása mellett is kész rendezni a helyzetet – jelezte.
A Szkripal-ügyről is szó volt, amelyről Lázár János elmondta: Orbán Viktor javasolta Brüsszelben az EU állandó képviselőjének visszahívását Moszkvából konzultációra. A Magyarországról kiutasított orosz diplomata ügyében nem közölt részleteket.
A BÁH és az elhárítás is profi munkát végez
Megkérdezték arról, hogy sajtóhírek szerint magyar letelepedési kötvényt vásárolhatott egy nemzetközi bűnszervezet tagja és egy, a szíriai diktatúrához köthető ember.
Azt válaszolta: a kötvény nem jelent állandó letelepedési jogot, a kötvényt jegyzőket pedig a nemzetbiztonsági szervek átvilágították. Semmiféle visszaélésről, hibáról vagy hanyagságról nem tud számot adni – mondta, kiemelve: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) és az elhárítás is profi munkát végez.
A miniszter azt is megjegyezte: azok, akik most nemzetbiztonsági kockázatot kiáltanak, olyan embereket védenek vagy politikailag támogatnak, akik Röszkénél a magyar rendőrökre támadtak. Nem kormánytagoknak kell megítélni, ki jelent kockázatot – jelentette ki, azt kérve, a sajtó hallgassa meg a szakértőket.
A minisztert kérdezték arról, hogy a Ferencváros futballcsapatának korábbi szurkolói koordinátora egy interjúban azt állította, hogy utasítást kapott egy MSZP-s népszavazási kérdés benyújtásának megakadályozására. Szürreálisnak nevezte a történetet, visszautasítva, hogy bármiféle utasítás érkezett volna a Fidesztől. „Hogy belőve vagy részegen ki mit beszél össze-vissza, azzal a kormány tagjaként nem kívánok foglalkozni” – kommentált.
Az erőszakkal fenyegető ózdi jobbikos polgármester, Janiczak Dávid ügyére a miniszter kérdésre úgy reagált: Hódmezővásárhelyen – ahol 10 évig volt polgármester – az ilyen viselkedést a polgármesteri tisztséghez méltatlannak tartják a választók.
Forrás: Híradó.hu, MTI
