Alább közöljük Lázár János országgyűlési képviselő az 1920-as trianoni békediktátumra emlékező gondolatait a Nemzeti összetartozás napja alkalmából.
“Egy híján 100 esztendeje annak, hogy Európa és a nagyvilág elárulta a magyarokat. Minden magyart, de különösen azokat, akiket megfosztott a hazájuktól. Mert bár a szülőföldjükön hagyta: kisebbségbe szorította – idegen államok másodrendű polgárává fokozta le őket. A nagyhatalmak vezetői akkor azt mondták: a Magyarországgal szembeni igazságtalanság a béke garanciája. Az élet azonban hamarosan bizonyította, hogy tévedtek vagy hazudtak nekünk.
Az a megalázó, egyoldalú szerződés ugyanis nem a békét, hanem a következő nagy világégést, a második világháborút alapozta meg. Trianon nem békét hozott, hanem békétlenséget. Nem gyógyírt jelentett Európa népei, köztük a magyarok számára, hanem újabb sérüléseket okozott. Olyan sebeket, amelyek máig nem hegedtek be.
Aki magyar, annak fáj Trianon – éljen bár Magyarországon, az elszakított területeken vagy a diaszpórában, szórványban. A fájdalmunkat pedig csak súlyosbította, hogy nemcsak idegen népek politikusai, hanem később még a saját politikusaink, a saját vezetőink is elárultak minket. Elárulták a Szent István-i örökséget: a földet, a kultúrát és – ami a legsúlyosabb – a testvéreinket. Trianon utóéletének az egyik legnagyobb szégyene, hogy magyar is árulója lett a magyarnak.
A második világháborút követően 70 éven át olyan hazaáruló politika volt ugyanis hatalmon, amelyik Trianon sebeit nem begyógyítani akarta, hanem eltakarni. Nem igazságot követelt Magyarországnak, hanem gesztusokat tett az internacionalista birodalomnak. Ezt a hazafiatlan gondolkodást a rendszerváltás sem tüntette el. Az internacionalizmus örökösei ma is köztünk vannak, nem olyan rég még kormányra is kerültek, csak a világ proletárjai helyett ma Európa államait akarják egyesíteni.
Trianon az árulások története. Előbb a nagyvilág árulta el a magyarokat, aztán magyar a magyart. Az árulást csak az összefogás győzheti le. Ezért teszünk meg mindent, hogy a széthúzás és szétszakítottság napját az összetartás napjává tegyük. Hogy a széthúzás és szétszakítottság idejét az összetartozás idejévé változtassuk.
Azzal, hogy emlékezünk. Azzal, hogy nem engedünk felejteni. És azzal, hogy nem engedünk a nemzeti szuverenitásból itthon és a nemzeti megmaradásból a határokon túl.
Lázár János
országgyűlési képviselő
Hódmezővásárhely, 2019. június 4.”
