forrás: MTI
Magyarországgal szembeni bosszúnak minősítette a Brüsszel által indított kötelezettségszegési eljárást Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az eljárást azért indította az EU, mert Magyarország elutasította a kvótarendszert – mondta Lázár János.
A politikus szokásos csütörtöki tájékoztatóján azt mondta: azért indított „méltánytalan, unfair” eljárást az Európai Bizottság a magyar menekültügyi szabályozás miatt, mert Magyarország megtámadta a kötelező kvótákról szóló uniós döntést az Európai Bíróságon. A kötelezettségszegési eljárás azoknak a politikai csoportoknak a bosszúja, amelyek elítélik Magyarország határozott határvédő politikáját – fogalmazott.
Lázár János közölte: a kormány szerint a magyar menekültügyi szabályok megfelelnek az alkotmányos és emberi jogi követelményeknek. A kabinet az általa vitatott kötelezettségszegési eljárás folyamán élni fog a válaszadás lehetőségével, és kész tárgyalni a brüsszeli bizottsággal, vagy akár arra is, hogy bírósághoz forduljon – jelezte.
A miniszter megjegyezte: Németországban 300 ezer menedékkérőnek három éve nem bírálták el a kérelmét, 800 ezer menedékkérő ügyéhez pedig még hozzá sem kezdtek a német hatóságok. Velük szemben kellene eljárást kezdeményeznie az Európai Bizottságnak – mondta a Miniszterelnökség vezetője.
A „mini Schengen” ötletét Lázár János szintén a Magyarországgal és a közép-európai államokkal szembeni „bosszú részének” tartja. Szerinte „lopakodva megpróbálnak kirekeszteni bennünket Schengenből”. Hozzátette, „folyamatosan fenyegetnek, és megpróbálnak kényszeríteni bennünket arra, hogy fogadjunk be bevándorlókat”.
Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, Magyarországra negyvenezer embert akarnak visszatoloncolni. A legtöbbet Németországból és Ausztriából, de csak Magyarországgal együttműködve, azonban ebben a ügyben Magyarország nem működik együtt – jelezte.
Egy másik felvetésre Lázár János azt mondta, az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban egy két hét alatt megválaszolandó kérdést küldött, ezt a kormány megválaszolta. Trócsányi László igazságügyi miniszter tárgyalásokat folytat Brüsszelben – még lehet, hogy karácsony előtt – a helyzet tisztázására – közölte, megjegyezve, nem jogi, hanem politikai vitáról van szó.
Kormányzati garancia a mezőhegyesi munkavállalóknak
A kormány garanciát vállal arra, hogy folyamatosan biztosítja a munkát azoknak, akik Mezőhegyesen az állami ménesben, illetve a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-nél dolgoznak – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón, miután délelőtt találkozott a Békés megyei település polgármesterével.
Lázár János elmondta, Orbán Viktor miniszterelnök szerdán döntötte el, Mezőhegyesre küldi, hogy ezt az állami garanciavállalást megtegye. A miniszter közölte, nem akarják tönkre tenni a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-t, ezért készek tárgyalni a tehenészet állami tulajdonba kerüléséről. Szeretnék pótolni a település kieső adóbevételeit is – jelezte.
Lázár János megerősítette: a mezőhegyesi földek ügyében született bírósági ítélet ellen fellebbeznek, és folytatni szeretnék a Földet a gazdáknak! programot. Elmondta, az eddigi földárveréseken összesen 75 ezer hektárt adtak el, 100 milliárd forint értékben.
Több mint 9 ezer milliárd forint EU-s pénzt fizettek ki
Meghaladták a 9 ezer milliárd forintot a kifizetett európai uniós források – tájékoztatott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2007-2013-as EU-s ciklusról csütörtökön Budapesten. A politikus jelezte azt is, hogy a 2014-2020-as időszakra már mintegy 3 ezer milliárd forint értékben írtak ki pályázatot.
Lázár János hozzátette ugyanakkor, hogy a kormánynak még több vitás pályázati ügye van az Európai Bizottsággal, ezek összértéke 600 milliárd forint. Ilyen például az úgynevezett aszfaltkeverő ügy – amelyben Magyarország kész perelni, ha pedig elmarasztalják, az útépítő cégeken „vasalja be” a pénzt -, valamint az M4-es autópálya leállított építése. Utóbbi ügyében a Gazdasági Versenyhivatalnak kell tisztáznia a kartellgyanút – jegyezte meg.
A miniszter kitért a Norvég Civil Támogatási Alap ügyére, amelyben – erősítette meg – megállapodás született, így a korábbi viták ellenére újraindul a program, és az alapból felhasználható lesz 37-40 milliárd forint, az elszámolási időszakot pedig meghosszabbítják. A 2014-2020-as időszak esetében azonban még vita van arról, hogy a norvég pénzeket ki ossza ki. A magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy nála legyen a marsallbot – fogalmazott.
