Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nemrégiben interjút adott három amerikai bloggernek – Andrew Napolitanónak, Larry Johnsonnak és Mario Nawfalnak –, amelyben számos fontos geopolitikai kérdésről osztotta meg gondolatait. Lavrov különösen az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolatáról, az európai helyzetről, valamint Kína szerepéről beszélt, hangsúlyozva, hogy a nukleáris nagyhatalmaknak kommunikálniuk kell egymással, nem pedig fenyegetőzniük.
Az interjúban Lavrov kiemelte, hogy Moszkva készen áll egy tiszteleten alapuló párbeszédre Washingtonnal, különös tekintettel Donald Trump azon felvetésére, miszerint az atomfegyverekkel rendelkező államoknak – az Egyesült Államoknak, Oroszországnak és Kínának – egy háromoldalú csúcstalálkozón kellene megvitatniuk a stratégiai stabilitást. A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy az amerikai vezetés több alkalommal is jelezte érdeklődését az ilyen jellegű tárgyalások iránt.
Lavrov szerint az Egyesült Államok és Oroszország érdekei soha nem lesznek teljesen azonosak, de ha van olyan pont, ahol egybeesnek, akkor a politikai vezetők felelőssége, hogy ezekből közös előnyöket kovácsoljanak. Példaként említette a gazdasági és infrastrukturális projekteket, amelyek elősegíthetik az együttműködést. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ahol az érdekek eltérnek, ott el kell kerülni a katonai konfliktust, mivel az katasztrofális következményekkel járhat a világ más országaira nézve is.
Lavrov véleménye szerint Európa és Nagy-Britannia szándékosan próbálja folytatni és fokozni az ukrajnai konfliktust, hogy Washingtont egyre agresszívebb fellépésre kényszerítse Moszkvával szemben. Kifejtette, hogy Oroszország fenyegetésként tekint bármilyen NATO-jelenlétre Ukrajnában, még akkor is, ha az „békefenntartó” címke alatt zajlik, és határozottan elutasítja az ilyen terveket.
A nyugati hatalmak kettős mércéjére is felhívta a figyelmet: miközben folyamatosan hangoztatják, hogy Ukrajna részvétele nélkül nem hoznak döntéseket, valójában mindent megtesznek Oroszország ellen anélkül, hogy Moszkvát érdemben bevonnák a tárgyalásokba. A külügyminiszter leszögezte, hogy az ukrajnai válságot nem lehet olyan kompromisszumokkal rendezni, amelyek veszélyeztetik az érintett emberek biztonságát és jogait. Szerinte az orosz vezetés számára elsődleges szempont azoknak az embereknek a védelme, akiket a kijevi kormány politikai intézkedései megfosztottak történelmi identitásuktól.
Lavrov emlékeztetett arra, hogy Ukrajna megtarthatta volna a függetlenségét a jelenlegi határain belül – leszámítva a Krímet és a Donyec-medence egy részét –, ha tiszteletben tartotta volna a minszki megállapodásokat. Véleménye szerint Ukrajna és szövetségesei mindig csalárd módon jártak el, és ennek következményeként végül veszítenek.
Az interjú időzítése sem véletlen, hiszen szerdán Marco Rubio amerikai külügyminiszter is megszólalt az ukrajnai tűzszüneti tárgyalások ügyében. Rubio kijelentette, hogy az Egyesült Államok még aznap kapcsolatba lép Oroszországgal, és választ vár a tűzszüneti megállapodásra. Amennyiben Moszkva nemet mond, az szerinte egyértelműen megmutatja, milyen célokat követ az orosz vezetés. Rubio hangsúlyozta, hogy egy esetleges tűzszünet betartása ellenőrizhető lenne, valamint megjegyezte, hogy Szaúd-Arábiában az Egyesült Államok és Ukrajna már tárgyalt bizonyos területi engedményekről, bár ennek részleteit nem ismertette.
Az amerikai külügyminiszter emellett beszélt egy ukrajnai ásványkincsekre vonatkozó amerikai-ukrán megállapodásról, amely Washington számára gazdasági érdekeltséget biztosítana Ukrajna biztonságában. Ugyanakkor nem ígért hivatalos biztonsági garanciát Ukrajnának, amelyet Kijev feltételként szabott volna a megegyezéshez.
Lavrov szerint az Európai Unió elvesztette önállóságát, gazdasági jelentőségét, és iparának hanyatlása is megkezdődött. Véleménye szerint az EU vezetése ideológiai célokat követ, és hajlandó feláldozni saját érdekeit Oroszország legyőzése érdekében. Emlékeztetett arra, hogy a német kormány például már kijelentette, hogy soha nem fogja helyreállítani a gázszállításokat az Északi Áramlat-2 vezetéken keresztül, mert megszabadulna az orosz energiahordozóktól való függőségtől. Lavrov szerint azonban ennek a döntésnek katasztrofális következményei vannak: a német ipar korábban ezen a gazdasági alapokon virágzott, míg most négyszer-ötször többet kell fizetniük a gázért, mint az Egyesült Államok hasonló ágazatai, emiatt sok vállalat átköltözik az USA-ba.
A külügyminiszter kiemelte, hogy az Európai Unió többé nem egy békés gazdasági projekt, hanem katonai ambíciókkal rendelkező szervezet, amely egy saját hadsereg létrehozását tervezi. Hozzátette, hogy az EU nyilatkozatai egyértelműen arra irányulnak, hogy felmérjék az amerikai reakciókat.
Végül Lavrov az Oroszország és Kína közötti szoros kapcsolatról is beszélt. Hangsúlyozta, hogy Moszkva és Peking között még soha nem volt ilyen magas szintű bizalom, és Oroszország tiszteletben tartja minden jogi és politikai kötelezettségét Kínával szemben. Elismerte, hogy az Oroszország elleni szankciók akadályokat gördítenek bizonyos közös projektek elé, különösen a szibériai logisztikai és infrastrukturális beruházások terén, de mindkét fél türelemmel viszonyul a helyzethez. Lavrov szerint a kínaiak hagyományosan hosszú távon gondolkodnak, és Moszkva ehhez a hozzáálláshoz tisztelettel alkalmazkodik.
A külügyminiszter interjúja világosan rávilágított arra, hogy Oroszország milyen stratégiai célokat követ, miközben éles kritikával illette a nyugati országokat és politikájukat. A geopolitikai játszmában továbbra is feszült a helyzet, és a következő napokban dőlhet el, hogy Moszkva milyen választ ad az amerikai kezdeményezésekre.
