A legtöbb háztartásban a fűtési szezon a télhez kötődik, pedig az értékes hőenergia nemcsak a leghidegebb hónapokban szökik el észrevétlenül, hanem tavasszal is, amikor nappal már világosabb és barátságosabb az idő.
Éjszaka és hajnalban viszont még mindig komoly lehűlés jellemző, ilyenkor sok lakásban reflexből történik a szellőztetés, résnyire nyitott ablak marad egész nap, vagy éppen feleslegesen túl van fűtve egy-egy helyiség, miközben a hő akadálytalanul távozik a rosszul záródó nyílászárókon, a szigeteletlen falakon, a padláson vagy akár a szellőzőkön keresztül, ezért az egyik legfontosabb tudatos lépés a hőveszteség felismerése!
A huzatos ajtók, az elöregedett ablaktömítések, a hideg falak és a fedetlen padlófelületek mind-mind olyan „láthatatlan kijáratok”, amelyeken keresztül a drágán előállított meleg pillanatok alatt eltűnik, sokszor anélkül, hogy azt az ott élők azonnal érzékelnék..
Az apró, olcsó beavatkozások viszont meglepően sokat számítanak, egy egyszerű ajtóleszorító, vastagabb függöny, szőnyeg, radiátor mögé helyezett hőtükrös fólia vagy az ablakrések szigetelése azonnali hatással lehet a lakás hőtartására, miközben a tudatos fűtéshasználat is kulcskérdés, mert a túlfűtés nem növeli érdemben a komfortérzetet, viszont látványosan növeli a számlát.
Célszerű tehát minden helyiségben a funkcióhoz igazítani a hőmérsékletet, éjszakára és távollét idejére mérsékelni a fűtést, valamint kihasználni a természetes hőforrásokat, nappal beengedni a napfényt, este viszont bezárni a hőt bent tartó felületeket.
Tavasszal különösen fontos a tudatos szellőztetés, amikor már nem a teljes átszellőztetés a cél, hanem a rövid, intenzív légcsere, amely friss levegőt ad, de nem hűti ki a falakat és a bútorokat, mert ezek visszamelegítése igényli a legtöbb energiát.
Az is sokat számít, hogyan használjuk a lakást, egy nyitva hagyott fürdőszobaajtóval például hasznosítható a zuhanyzás során keletkező meleg pára, míg a konyhában a főzés hője is hozzájárulhat egy-egy tér temperálásához, mindezek együtt pedig nemcsak pénzügyi szempontból jelentenek előnyt, hanem komfortérzetben is.
A stabilabb hőmérsékletű lakás kevésbé hűl ki, kevésbé párásodik, és egészségesebb környezetet biztosít, vagyis a takarékoskodás nem lemondást, hanem tudatosabb működtetést jelent, amely különösen azokban az átmeneti időszakokban fontos, amikor a tél már mögöttünk van, a nyár viszont még messze, és a lakásokból csendben, szinte észrevétlenül szökik el a meleg.
Van véleményed? Írd meg kommentben! Te milyen módszerekkel próbálod bent tartani a meleget a hideg napokon és a hűvös tavaszi reggeleken?
