Jövőre több önkormányzat vethet ki adót
Jövőre akár a jelenleginél ötvenszer több település szánhatja rá magát különböző vagyoni típusú adók kivetésére – tudta meg a Napi Gazdaság.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke az újság keddi cikke szerint elsősorban a vagyoni típusú adók dömpingszerű kivetésére lát esélyt a következő évben. A törvénymódosítás életbe lépése óta a települések mindössze 0,3 százaléka, azaz mintegy 100 önkormányzat élt a lehetőséggel és terhelte meg a lakosságot földadóval vagy útadóval — mondta Schmidt Jenő.
A kormányhivatalok eddig egyelőre csak apróbb kifogásolnivalót találtak a helyi földadókkal kapcsolatban. A jogértelmezés ugyanakkor nem mindenhol egységes. Amennyiben a kormányhivatalokon külön-külön átmennek a földadóügyek, az önkormányzatok akár 10-15 százaléka is élhet jövőre a kivetés lehetőségével. A nagyjából 300 település így jövőre összesen 15 milliárddal bővítheti saját kasszáját – írta a lap.
A Magyar Önkormányzatok Szövetségénél (MÖSZ) hasonlóan látják a jövőt. Gémesi György elnök szerint az önkormányzatok idén még elsősorban az eddigi helyi adókkal (építmény, ingatlan, telek, iparűzési) operálnak. Jövőre azonban a nagyobb adóerő-képességgel bíró települések újabb és újabb terheket vethetnek ki immáron települési adó formájában. Többnyire a működési kiadások és a fejlesztések után kell majd többet fizetni. Az újabb adók kivetésére egyebek között az önkormányzati feladatfinanszírozás miatt lesz szükség. A szociális feladatok átalakításával az önkormányzati szektor összességében 40 milliárd forint deficittel nézhet szembe már idén — mondta Gémesi György.
Csepreghy: az olimpia jelentős fejlesztéspolitikai lehetőség
Sikeres pályázat esetén a Miniszterelnökség nem zárja ki, hogy uniós források bevonásával rendezze meg a 2024-es nyári olimpiát Budapest, igaz, a kohéziós alapokból elsősorban nem sportlétesítményekre, hanem infrastrukturális fejlesztésekre igényelhetne pénzt – számol be keddi cikkében a Napi Gazdaság.
Az európai uniós fejlesztések alapvető célja a gazdasági növekedés élénkítése és élhető városok teremtése, mindezek mellett az olimpiarendezés addicionális lehetőség lehet Budapest és az egész ország számára — mondta a lapnak Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.
Egyelőre egyetlen olyan kiírás sem jelent meg, amely közvetlenül vagy akár közvetve a 2024-es ötkarikás játékok megrendezésének tervét támogatná, de mivel egy megasportesemény lebonyolításakor nem a sportlétesítményeken, hanem az infrastrukturális fejlesztéseken van a hangsúly, számos eszköze lehet a fejlesztési célok összehangolásának, pályáznia azonban a fővárosnak kell — fejtette ki a helyettes államtitkár.
A 2014—2020-as programozási időszakban a tagországi hozzájárulással együtt 12 ezer milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére, az olimpia ennek kevesebb mint a felébe, a 2006-os PwC-tanulmány szerint mintegy 5200 milliárdba kerülne – írta a lap.
Tavaly kevesebb cég kért haladékot az adóhatóságtól
A gazdasági élet szereplői tavaly a korábbinál ritkábban és kisebb összegre kértek haladékot vagy részletfizetési lehetőséget az adóhatóságtól – számol be a Napi Gazdaság.
Az újság keddi cikke szerint 2012-ben összesen 21 ezer alkalommal folyamodtak a társaságok részletfizetésért vagy halasztásért a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), összesen 138 milliárd forint összegre, míg tavaly 15 ezer céges kérelem érkezett 104 milliárd forintra. A vállalkozások legtöbbször a forgalmi adó kapcsán kérelmezték a feltételek könnyítését. A hatóság nagyjából a cégek beadványainak a felét hagyta jóvá.
A lakosságtól évről évre hozzávetőleg 50 ezer beadvány érkezik, körülbelül 30 milliárdos összegben. A polgárok általában személyi jövedelemadójukat nem tudják időben leróni, esetleg az illeték haladja meg aktuális anyagi lehetőségeiket. A magánszemélyek nagyobb eséllyel számolhatnak folyamodványuk elfogadásával, a NAV ugyanis három ilyen kérésből kettőnek rendszerint eleget tesz.
Az esetek közel felében a haladék, a részletfizetési lehetőség nyomán sem érkeznek meg az adóbefizetések — mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére a NAV szóvivője. Kis Péter András hozzátette: ha az adózó a kedvezmény feltételeit nem teljesíti vagy az esedékes részletet nem utalja át, az enyhítés érvényét veszti, és a tartozás — járulékaival együtt — egy összegben esedékessé válik. A hivatal pótlékot számolhat fel, és végrehajtási eljárás is kezdetét veheti.
A kistelepülések vezetőinek béremelése 2,5 milliárdba kerülne
Jelentősen emelkedhetne az 1500 lakosnál kisebb és az 5-10 ezer fő közötti települések polgármestereinek fizetése egy törvénymódosító indítványnak köszönhetően, ami a Világgazdaság számításai szerint mintegy 2,5 milliárd forint éves költséggel járna, és a mintegy 3200 önkormányzatból 2266 polgármestert érintene kedvezőbben.
Az újság keddi cikke szerint legjobban a legkisebb települések vezetői járnának, ahol a javaslat 50 százalékos béremelésnek felelne meg, míg az 1500-5000 fős települések irányítói 25 százalékos növekedést éreznének.
Jelenleg több száz kistelepülési vezető gyakorlatilag közmunkásbérért dolgozik, ráadásul a polgármesteri fizetéseket a helyi bevételekből vagy a maradék állami támogatásból kell finanszírozni – mondta a Világgazdaságnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke.
Egy 500 fő alatti kistelepülésen, ahol nem vetettek ki helyi adókat, a most javasolt havi 224 ezer forint polgármesteri fizetést nyilvánvalóan csak a feladatok ellátására érkező állami támogatásból lehet finanszírozni, ami 4 millió forint, így több mint a felét elvinné a bér.
A TÖOSZ elnöke szerint a polgármesteri bérek összegének be kellene kerülni az önkormányzatok feladatfinanszírozásába, és a települések által fenntartott intézmények számát és feladatait is figyelembe kellene venni a fizetések megállapításakor. Az elnök úgy véli, a legjobb megoldás az eredeti — azaz a 2014-es módosítás előtti — állapot visszaállítása lenne.
Továbbra is kínálnak Kenyába utakat az irodák
A múlt heti terrortámadás ellenére továbbra is kínál utakat a kenyai tengerpartra és szafarikra több utazási iroda – számol be a Világgazdaság.
A gazdasági napilap keddi cikke szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium jelenleg már 43 országba, illetve azok egyes térségeibe nem javasolja az utazást. A listán 27 afrikai, 13 ázsiai ország szerepel, ezen kívül Grúzia szakadár területei, Haiti, valamint Koszovó északi része. A fő indokok között többnyire a terrortámadások lehetősége, a kiszámíthatatlan belpolitikai vagy polgárháborús helyzet merül fel.
Kenya is szerepel a listán, ahol múlt csütörtökön a szomáliai al-Shahab terroristái 147 embert mészároltak le az ország északi határövezetében lévő Garissa Egyetemen. A kenyai tengerpartra és Mombasába sem javasolt utazni, mégis akad több olyan utazási iroda, amelyik szervez utakat Kenya második legnagyobb városába. A Neckermann ajánlata szerint például a homokos strandon épült szállodában 300 ezer forintért lehetne hét éjszakát eltölteni.
Nagy kockázatot vállal, aki mégis elutazik, hiszen a biztosítási szerződések területi hatálya nem terjed ki az olyan országok vagy térségek területére, amelyek a kockázatviselés első napján vagy az adott országba, illetve területre beutazás napján a külügyi tárca által nem javasolt utazási célországok és térségek között szerepelnek – írta az újság.
Forrás: metropol; Kép: metropol;
