Laoce

Lao-ce (pinjin: Lűozű) egy feltehetőleg a Kr. e. 4. században élt kínai filozófus, akiről azonban nem tudni biztosan, hogy valóban létező történelmi személy volt-e, vagy csupán legenda, mivel Lao-ce kínaiul öreg gyermeket jelent.
A hagyomány szerint Lao-ce a Tavasz és ősz korszakának (i. e. 700 i. e. 476) végén élt, a Chu királyságban, hivatalos neve Li Er volt. Születési idejét a Krisztus előtt 565 körüli évekre becsülik. Magas, hosszú fülű, nagy szemű, széles homlokú és vastag ajkú ember volt. Mint a Csou (Zhou) dinasztia tárházat őrző tisztje, a könyvtárban dolgozott, és az elraktározott könyveket igazgatta.

Konfuciust a különös ember zavarba ejtette, de hatalmas tiszteletet érzett iránta. Tudom, hogy a madár repül; tudom, hogy a hal úszik; tudom, hogy az állatok képesek szaladni. A futó teremtmények csapdába ejthetők, az úszók pedig fonott hálóba. Amelyek repülnek, nyíllal lelőhetők. De a sárkány a tudásom fölött áll, a felhők és a szelek szárnyán a mennyekbe emelkedik. Ma láttam Lao-ce-t, és ő olyan, mint egy sárkány!

Ha kínai szokás szerint a szerző fő művének a címe nem egyezik meg a filozófus nevével, akkor Lao-ce legfontosabb művének hagyományos címe: Az Út (Tao) és az Erény (Te) Könyve. Ez az a könyv, amelyben a taoizmus megalapítójának tartott szerző összefoglalta és könnyen megjegyezhető formában összegezte a tan kínai hagyományát.

A lét (ju) és a nemlét (wu) egymásból születik, ez bizonyítja a természet határtalanságát: minden a saját ellentétéből születik, körkörösen, örökké. Az ellentétes természetű dolgok egymást hozzák létre, mintegy kiegészítve egyik a másikat: Nehéz és könnyű egymást hozza létre, hosszú és rövid egymást alakítja, magas és mély egymásba hajlik, zeneszó és énekhang egymással cseng össze, előbbi és későbbi egymást követi. A tulajdonságok nem léteznek a velük ellentétes jelentésű tulajdonságok, a viszonyítási pontok nélkül.

A tao Lao-ce szerint üres, de aki vele él az nem tudja kimeríteni, igazi ősatyja minden dolognak, mint képmás mindent megelőz. Jelentése út, de a valódi jelentés közelebb áll az ösvényhez, a szellemi út”hoz. Üres, de nem mondhatjuk róla, hogy nincs, de azt sem, hogy egy megfogható, behatárolható valami. A tao maga, mint dolog, homályos és megfoghatatlan írja Lao-ce a XXI. részben, azonban benne van minden dolog, azok eredete, és az igazság.

A természet úgy bánik minden létezővel, mint valamilyen élettelen tárggyal. A bölcs embernek is úgy kell viszonyulnia a többi emberhez, mint valami mulandó élettelen tárgyhoz. Lao-ce a szalmakutya-hasonlatot használja a tao mélyebb értelmének megmutatására: A bölcs ember sem emberséges, úgy bánik az emberekkel, mint afféle szalmakutyákkal. (A szalmakutyát az ókori kínaiak a temetéseken áldozat gyanánt égették el.)

A tao névtelen, mert a név valami meghatározott létezőt jelöl meg, a tao azonban mindenek felett uralkodó elv, nem tudjuk nevén nevezni, nem tudjuk körülhatárolni, meghatározni: Az ember a föld törvényeit követi, a föld az ég törvényeit követi, az ég a tao törvényeit követi, a tao pedig a természet törvényeit követi.

Az emberi lét elveinek a lényege az azonosulás a tao-val, amelynek formája természetesen erényes, tehát vigyáz az erényére (te).

Lao-ce tanítása szerint a bölcsek és az uralkodó útja az, hogy hagyja magát a tao által vezetni, amelynek során megszabadítja magát minden önző cselekedettől. A tao-t csak az ismerheti meg, akinek soha nincsenek vágyai.

A bölcs a nem-cselekvés útján munkálkodik. Ez nem azt jelenti, hogy semmit nem tesz, hanem, hogy szükségtelenül nem avatkozik az események folyamatába. Mint ahogy a víz nem a követ próbálja félretolni az útból, hanem egyszerűen megkerüli azt. Minél kevesebbet kísérel meg az ember magából kiindulva tervezni, annál inkább követi a tao útját: Így aztán a bölcs ember a nem-cselekvés tevékenységével él s a szavak nélküli tanítást valósítja meg. A tao mindig nem cselekvő, de nincs olyan, amit ne tudna megtenni.

A bölcsesség a mozgás, mindenki számára fontos tevékenység, a nem cselekvés: Ezért a bölcs ember, ha egész nap utazik is, nem hagyja el kocsija nehezét. S legyen bármilyen ragyogó látvány a szeme előtt, ül tovább nyugodtan, vágyaktól mentesen.

A legfőbb jó a békesség és a nyugalom, a tao szavakban nem mondható ki, különben sótalan lesz. A tao-t sem látni, sem hallani nem lehet: Ha valaki nézi, nincs mit meglátnia; ha valaki hallgatja, nincs mit hallania.

A bölcs embernek nem szükséges elhagynia a szobát ahhoz, hogy megismerje a dolgokat. Minél messzebb kalandozik valaki, annál kevésbé ismeri meg a tao-t. Aki a tao szerint él, az elveszíti vágyait és megérkezik a nem-cselekvéshez. Aki kilép az életbe, az a halálba lép be-, írja Lao-ce.

Az állami és kormányzati rendet nem vetik el, de ezeknek a legkisebb mértékére kell szorítkozni. Minél több az előírás és a törvény, annál több a törvényszegő is. Minél kevésbé kormányoz az uralkodó, annál jobb lesz az országa.

A nagyszámú erkölcsi előírás annak a jele, hogy a valóságos erény elveszett. Aki erkölcsösen él, annak nem kell erről elgondolkodnia, és nincs szüksége szabályokra, amelyekhez tartania kellene magát. A bölcs egyszerűségben él, és a látszólagos gyengeségével fejti ki hatását. Ezért gyakran a vízzel hasonlítják össze: a víz minden élőlény számára szükséges, és annak ellenére, hogy lágy, mégsem képes neki semmi keménység ártani.

Igazi erénynek a birtokában az van, aki a magas erényt birtokolja, és ezt nem mutogatja. A magas erény a nem-cselekvés és a nemlét révén működik, ezzel szemben az alantas erény a lét révén.

A helyes kormányzat úgy valósulhat meg Lao-ce szerint, hogy a kormányzó nem érzékelteti a néppel hatalmát, hanem cselekvés nélkülinek kell tűnni. A bölcs kormányzó a nép felett áll, de a népnek ezt soha nem szabad éreznie. Ha a kormányzó sokat tevékenykedik, a nép éhezni fog, az ilyen népet pedig nehéz kormányozni.

A bölcs ember feladata, hogy felismerje, és tétlenül szemlélje a törvény működését, és éljen vele összhangban, ezzel mutasson példát. Lao-ce eszményi életformája egy olyan kicsiny és elszigetelt faluközösség, melynek lakói minden újat elutasítanak, és bár hallják a szomszéd faluk kutyáinak ugatását és kakasainak a kukorékolását, még oda sem mennek át egész életükben.

Forrás: hu.wikipedia.org; Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: I ker. Laoce
Tel: 0036705322177
E-mail: [email protected]
Web: www.hirmagazin.eu