forrás: Kossuth Rádió/180 perc
Korábban az internetadó és az útdíj elleni tüntetést, most pedig a pedagógusdemonstrációt használják fel a vezetőik arra, hogy abból saját politikai tőkét kovácsoljanak. Úgy tűnik, Magyarországon elkezdődött a tüntetések hátán szerveződő politikai mozgalomépítés.
Vannak olyan rendvédelmi, szakszervezeti vezetők, akik bohóctréfát próbálnak űzni nemcsak a kormánnyal való tárgyalásból, hanem az általuk képviselt állományból is – mondta korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Magyar Szolidaritás Mozgalom kormányellenes akciói kapcsán.
– Nem a kormánnyal szembeni kritikával van baj, hanem azzal, hogy emberek, családok ezrei bízták bizonyos szakszervezeti vezetőkre az érdekeik képviseletét, akik ahelyett, hogy valóban ezt tennék, saját politikai pecsenyéjük sütögetése és politikai ambícióik kiélése érdekében bohóctréfát űznek ezekből az emberekből. Ez nem helyes – fogalmazott.
Mozgalmat építenek
Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője szerint politikai mozgalomépítés kezdődött Magyarországon, ahol a szakmai és politikai elemek már régen szétváltak. Pukli István, a pedagógustüntetés szervezője is csupán politikai tőkét szeretne kovácsolni.
– Még talán maguk a pedagógusok sem teljes mértékben fogták fel, hogy ők innentől kezdve csak ugródeszkák ahhoz, hogy valaki az ő elégedetlenségükből, frusztrációjukból politikai mozgalmat építsen. Amikor majd erre rájönnek, mindenki a politikai beállítottságától függően el fogja dönteni, részt akar-e venni a politikai mozgalomban, vagy megmarad-e annál, ami az eredeti elképzelése volt, vagyis a saját munkafeltételek javítása – állapította meg az elemző.
Volt már ilyen
Nem először fordul elő, hogy a szakmapolitika mentén szerveződő mozgalmak később politikai mozgalmakká alakulnak át. Ez volt az internetadó elleni tüntetés kapcsán Várady Zsolt iWiW-alapító részéről, és most ugyanez ismétlődik meg Kónya Péter és Árok Kornél esetében is, akik a Magyar Szolidaritás Mozgalom után idén januárban megalapították saját pártjukat is – tette hozzá Lánczi.
– A forgatókönyv kísértetiesen hasonlít akár a 2010-2014 közötti, akár az az utáni időszakhoz. Az illetékesek valamilyen társadalmi elégedetlenséget keresnek, felszítják az indulatokat, érzelmeket, majd azokat becsatornázva hoznak létre egy mozgalmat, majd egy pártot. Ugyanez volt a szcenárió a Milla esetében is, amelyből Bajnai Gordon mozgalma és pártja nőtt ki, amely aztán két-háromféle párttá oszlott – idézte fel a múltat az elemző.
Nagy a sietség
Úgy vélte, a szervezők nagyon gyorsan akarnak politikai tőkét kovácsolni a mozgalmakból. Úgy érzik, néhány hét, vagy hónap elég ahhoz, hogy azt bázisként használva fel tudjanak építeni egy politikai pártot, vagy mozgalmat. Általában az ilyen cselekedeteknek mindig ugyanaz a következménye: akik odaállnak az akcióhoz, azt gondolják, hogy valamilyen szakmapolitikai ügy mellett vannak, de hamarosan azzal szembesülnek, hogy egy pártba, pártszerű képződménybe kerültek – mutatott rá.
A szakember szerint ezekből aztán csupán 4-5 százalékos támogatottságú pártok lesznek, amelyek így a politikai paletta szélén vegetálnak majd. Nagy valószínűséggel, ahogy Kónya Péter és Árok Kornél, úgy Pukli István is hamarosan pártot fog alapítani, amely aztán szemben fogja találni magát az ugyanazon piacon kereskedő további baloldali ellenzéki pártokkal. Utána már egymás versenytársai lesznek.
