Ládbesenyő község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton 26 kilométerre északra.
Története
A falut Szent László királyunk alapította, besenyőket telepített le a Bódva folyó mentén haladó, korábban jelentős észak-déli útvonal (ma 27-es főút) biztosítására, illetve szükség esetén lezárására, ugyanis Borsod vára (ma Edelény)és Lád (= átkelőhely, gázló, ma Szendrőlád) jobbágyfalu között a szűk völgyben a gázlónál egy viszonylag kis létszámú csapat is tudta biztosítani, illetve le tudta állítani a forgalmat. A település lakói ezért – hasonlóan a környék több közösségéhez, pl. a Damakra telepített kiskunokhoz – a Székelyföldön és az őrségben ismert szabadságjogokat kaptak, tehát egyházi tizedet fizettek, de földesúri kilencedet és robotot nem teljesítettek, viszont ha körbehordozták a véres kardot, a falunak 30 lovas katonát kellett kiállítania. A kiváltságokat csak a kiegyezés számolta fel.
1604-ben a közelben zajlott az edelény-ládbesenyői csata, melyben a császári seregek legyőzték Bocskai csapatait.
A falu történelmét, a dokumentumokat, a néphagyományokat és a faluban élő családok családfáját Ráky (Ráki?) József néptanító a 30-as – 40-es években felkutatta, összegyűjtötte és elhelyezte a megyei levéltárban. A dokumentumok feldolgozása és publikálása még nem történt meg… A II. világháború jelentős és méltatlan pusztítást okozott a faluban. A hősi halottakon és a zsidó családok deportálásán túl sok tragédiát okoztak a vörös kommunista hordák is, több asszony és lány tömeges megerőszakolásával és a falu kirablásával.
Az 1956-os forrdalom és szabadságharc halálos áldozatot nem követelt, két embert vittek el az AVH-sok, a fiatalabbikat „csak” három napig verték, de az ávós parancsnok feleségéhez behajtott előhasi üsző (azaz „rendkívüli eljárási illeték”) megtette a magáét és elengedték, mielőtt a parancs értelmében nyomorékká verték volna, mint a másik férfit, a nagybátyját, a korábbi bírót.
A falu lakossága a végletekig ellenállt az erőszakos téeszesítésnek, az országban az utolsók között, 1975-ben tudták beszervezni a kevés megmaradt termelőt, főleg asszonyokat az edelényi tsz-be.
A Kádár-kori falurombolás érintette a települést is, társközségként Edelényhez csatolták, megfosztva szinte minden közösségi létesítménytől. Az iskolásokat napi ingázásra kényszerítették, és megszűnt a helyi hivatali ügyintézés lehetősége is. Megjegyzendő, hogy amíg a helyi, összevont osztályos alsó tagozat működött, szinte minden évfolyamból kerültek ki diplomás emberek, köztük vezető értelmiségiek is, addig a buszoztatott kisiskolások valahogy nem a tanulásra kaptak rá. Önállóságát a (khm) „rendszerváltás” után szerezte vissza, és ráadásként megkapta a szomszéd völgyben található, korábban önálló, érdekes történelmű András-tanyát is, az oda telepített derenki lengyelekkel és leszármazottaikkal.
Önállóságát, létezését a jelenlegi aprófalu-romboló politikai kurzus újból veszélyezteti.
Látnivalók
Református temploma az Árpád-korban épült, érdekes módon domboldalba, a temető fölötte van, a dombtetőn. Az építésekor valószínűleg bizánci rítusú templom többszöri átépítés után nyerte el mai formáját, a korábbi útikönyvekben szereplő kazettás famennyezetét az ’50-es években szaggatták le puritán túlbuzgóságból. Az esetleg megmaradt freskók feltárása nem történt meg. A néphagyomány szerint az akkor még katolikus templom harangját a török időkben a kegytárgyakkal együtt elásták, miközben a falu lakosága a környékbeli erőkbe menekült, de a kincs-rejtőket legyilkolták a törökök, így azok a mai napig nem kerültek elő. A református templomhoz közel, egy suvadásos domboldalon hangyabolyok ezrei állnak egymás szomszédságában, ismeretlen okból. A katolikus kápolna a XX. század elején épült.Jelentős számban vannak homokkő-pincék, néhány még eredeti termésköves lejárattal. A falunak három szőlőskertje (Kis-völgy Nagy-hegy, Kis-hegy) is van, a filoxéra-járvány előtt jelentős szőlőtermelés folyt. A pusztulás után telepített direkttermőket néhány gazda az utóbbi években elkezdte lecserélni. A Kis-hegy és a pincék találkozásánál még fellelhetők a zsidó temető maradványai.
Cím: LádbesenyőKossuth u. 64.
Tel: +36 (48) 525 115
E-mail: [email protected]
Web:
