forrás: hirado.hu
Jóérzésű állatbarátok hiába látnak kóborolni az utcán egy kivert kutyát, hiába kérnek segítséget civil szervezetektől, legtöbbször már csak a várólistán van hely, a ketrecek túltelítettek, és erejükön felül teljesítenek. A helyzet ráadásul rosszabb lett a válság óta, mert az adósság miatt többen kisebb lakásra váltottak, vagy családi házból kert nélküli otthonra, ezért inkább megváltak kutyájuktól.
„Nagyon felelőtlen magatartás, ha valaki úgy vállal állatot, hogy aztán sorsára hagyja. Természetesen átérezzük az emberek problémáit, de legtöbbször el sem gondolkodnak a megoldáson, a legkönnyebb utat választják, és minket hívnak” – jellemezte a problémát Schneider Kinga, a Noé Állatotthon Alapítvány munkatársa a hirado.hu-nak.
Talán nem tudatosan, de sokszor kiszúrunk kedvencünkkel
Dr. Koleszár István, a Rex Kutyaotthon Alapítvány igazgatója is hasonló tapasztalatokról számolt be portálunknak. „Nagyon sokszor a kutyák gazdája a költözés előtt egy-két nappal jelentkezik nálunk. Egy költözésről a legtöbb esetben nem egy-két nap alatt döntenek, de a kutyák örökbehelyezési esélyét rontják, hogy nem korábban jelentkeznek.”
Az is nagy gond, ha nem tudunk nemet mondani. Sok magánszemély esik abba a hibába, hogy csak a szívére hallgat, befogad még egy állatot, ugyanakkor anyagi lehetőségei annyira lecsökkenek ezáltal, hogy a már befogadott négylábúak gondozását sem tudja folytatni – tette hozzá.
Németjuhász kutya egy szolnoki állatotthon ketrecében (MTI-fotó: Mészáros János)
A szakértők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy körültekintő és tudatos felkészülés megoldható lenne a kutyák átszoktatása, lehet lakásban is kutyát tartani. „Kétségtelenül nagyobb szervező munkát igényel egy családtól a hétköznapokban a kutya szempontjaira is kiterjedő életvezetés kialakítása, de kedvencünk családtag, ezt vállalni kell – mondta Schneider Kinga.
Macskáknál is van megoldás
Eddig csak a kutyák kerültek szóba, ugyanakkor a kóbor macskák okozta kellemetlenségekre is van megoldás. Ha a lakóközösségek összefognak, akkor szakemberek eszközt és tudást biztosítanak a cicák befogására, vizsgálatára, illetve ivartalanítására. „Ezeket a macskákat aztán célszerű visszavinni oda, ahonnan elhozták őket, mert különben nem kezelt macskák lépnek a helyükbe. Így legalább már kezeltük a problémát” – hangsúlyozta Dr. Koleszár István.
Mi lehet a megoldás?
Mintegy 2,5 millió kutyát oltottak be veszettség ellen hazánkban, de mintegy 400 ezer kutyáról nem tudunk semmit, nem rendelkeznek chippel. Kétszer ennyi macska lehet szabadon, csak rejtőzködő életmódjuk miatt kevésbé látjuk őket – nyilatkozta a hirado.hu-nak Dr. Koleszár István.
A szakember elsődlegesen a gyerekek oktatásában, és a felelősségteljes állattartásban látja a probléma megoldását. Ezt erősítette meg Schneider Kinga is, aki szerint legalább 15 évre előre kéne gondolkodnunk, számolva a lehetséges kockázatokkal, ha úgy döntünk, hogy négylábút veszünk magunkhoz.
Dr. Koleszár István ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy középtávú megoldásként sokat segítene, ha valamilyen összefogással sikerülne chipet helyezni azokba a kutyákba, akik kapnak oltást, de a tulajdonosoknak esetleg nincs pénzük a beültetésre. „Sok kóborló állat gazdáját így rögtön lehetne riasztani, vissza lehet hozzájuk juttatni az állatot” – nyilatkozta az igazgató.
