Az első Magyar Kutya és Négylábú Robot Agility Versenyen kutyák és robotok mérkőztek meg egy ügyességi pályán. A rendezvény folytatásaként neves szakértők osztották meg tudásukat a legújabb robotikai trendekről és azok társadalmi hatásairól.
Az ELTE Etológia Tanszéken 20 éve zajlanak etorobotikai kutatások az embereket segítő robotok ideális szociális viselkedésformáinak feltárására – írja beszámolójában az ELTE Természettudományi Kara.
„A világon elsőként szerveztünk kutya-robot akadályversenyt. Ma ezek a kisebb és nagyobb méretű robotok már képesek arra, hogy – igaz, emberi segítséggel, de – akár akadálypályákat is le tudjanak küzdeni”
– mondta el a verseny kapcsán Miklósi Ádám akadémikus, az ELTE Etológia Tanszék egyetemi tanára, az etorobotika tudományának megalapítója.
A kutató azt is hozzátette, nagyon sokszor teszik fel laikusok a kérdést, hogy valójában mire is jó egy négylábú robot. Szerinte ez egy nagyon fontos kérdés, egyben komoly kihívás a mérnököknek, mert hiába zajlanak technológiai fejlesztések, ha nem konkrét funkciókra vannak létrehozva. És pontosan azért találták ki ezt a vidám versenyt a robotok számára, hogy felhívják a figyelmet a robotika jelenlegi korlátaira, és ösztönözzék a fejlesztőket, mérnököket a hasznos megoldásokra.
A verseny során a Top Mancs Kutyaiskola és a Kutyával az Emberért Alapítvány színeiben öt kutya mutatta meg, hogy milyen az, amikor kezdő, illetve világbajnokságot megjárt kutyák futnak az agilitypályán – áll a beszámolóban.
A robotok versenyében a Bastion Group, az Infuze Robotics, a HUN-REN SZTAKI, az Óbudai Egyetem és a hazai csapat, vagyis az ELTE Etológia Tanszék négylábúi (illetve az őket joystickkel irányító fejlesztők) mérték össze ügyességüket.
A versenyt Gácsi Márta, az Etológia Tanszék vezető kutatója vezényelte le, aki a gyakorlatot is jól ismerő kutyakiképző és agility versenybíró.
„Ezek a négylábú robotok részben kínai (Unitree), részben amerikai (Boston Dynamics) gyártásúak. A technológia nagyon előre mutató, és bár a gyártásban nem biztos, hogy itthon versenytársként tudunk megjelenni, azokat a kérdéseket hogy hogyan használjuk fel ezeket az eszközöket, milyen tudást tegyünk melléjük, hogy igazán értékessé váljanak, azaz valóban hasznos funkciót kapjanak, a magyar kutatók összefogása is sikeresen megválaszolhatja. Nem véletlen, hogy az egész mögött álló tudományág, az etorobotika magyar találmány, vagyis a világon mi kezdtünk először azzal foglalkozni, hogy a technológiát hogyan lehet a viselkedéskutatás eredményeivel összekötni és sikeresen továbbfejleszteni” – foglalta össze Miklósi Ádám.
A rendezvényen díjat kapott a legjobb robot és a legjobb kutya is, valamint különdíjjal jutalmazták az egyedi megoldást alkalmazókat, mint ahogy
a HUN-REN SZTAKI Macskafogó névre keresztelt robotja, aki ugrani nem tudott, átlépnie pedig nem mindig sikerült az ugróakadályokat, végül megfogta és félretette az utolsó rudat.
A verseny után az ELTE Harmonia termében rövid szakmai előadásokban összegezték a technológia jelenlegi helyzetét: Miklósi Ádám az etorobotikáról és a szociális robottá válásról beszélt, Botzheim János, az ELTE Mesterséges Intelligencia Tanszék egyetemi docense a robotikai fejlesztések limitációjáról tartott egy rövid előadást, míg Körömi János a céges oldalról, az Infuze Robotics ügyvezető igazgatójaként egyfajta ipari körképet mutatott be. Majdik András, a HUN-REN SZTAKI tudományos munkatársa a négylábú robotok alkalmazásában a mesterséges tér-intelligencia kutatásokról számolt be.
A robotfejlesztés pszichológiai oldaláról Csukonyi Csilla, a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetének adjunktusa tartott előadást, körbejárva azt a kérdést, hogy vajon egy robot lehet-e társ. Az előadásokat egy könnyed hangulatú kerekasztal-beszélgetés zárta Zsiros László Róbert, az Etológia Tanszék kutatójának vezetésével, ahol a középiskolásokból és szakmabeli kollégákból álló közönség kérdezhetett az előadóktól.
Az eseményről videós összefoglaló is felkerült a Family Dog Project Research Group YouTube-csatornájára:
