A sírás születésünktől kezdve végigkíséri életünket. Egy tudós szerint a sírás nem más, mint egy akusztikus köldökzsinór, hisz az újszülött így jelzi érzelmi és fizikai szükségleteit.
Később, ahogy cseperedünk már szavakkal és gesztusokkal is képesek vagyunk kifejezni, amit akarunk, ám a sírás továbbra is jelen van életünkben. Sírunk örömünkben, bánatukban, dühünkben és csalódottságunkban, de mások könnyei láttán is sírva fakadhatunk.Vannak szakemberek, akik úgy vélik a sírás az egyik legjobb módja annak, hogy kiadjuk magunkból az érzéseinket, és ha rendszeresen visszatartjuk könnyeinket, azzal egészségünknek is árthatunk. Mások ugyanakkor nem osztják ezt az álláspontot.
A statisztikák szerint a nőknek 85 százaléka, a férfiaknak 73 százaléka jobban érzi magát sírás után. Ám a megkönnyebbülés nem csak a könnyeken múlik, hanem azon is, hogy mit tesznek azok, akik sírni látnak minket. Hiszen, ha vigasztalni kezdenek, könnyebben megnyugszunk, ellenben ha rosszul reagálnak, könnyen szégyenérzetbe csaphat át a könnyes reakció.
A sírással kapcsolatban még sok megválaszolatlan kérdés van, de az biztos, hogy az egyik legjobb stresszoldó módszer. A könnymirigyek váladéka a könyv, amelynek legfontosabb feladata, hogy megóvja a kiszáradástól a szaruhártyát. A könny a szemek külső-felső sarkában, a szemhéjak mögött lévő könnymirigyben termelődik. Amikor pislogunk a szemhéj szétkeni a könnyet a szaruhártya felületén.
A könny ugyanakkor immunanyagokat is tartalmaz, így védi a szem felszínét a fertőzésektől. A sírást lelki hatás, öröm vagy bánat, fizikai fájdalom egyaránt kiválthatja, és ez megkönnyebbüléssel is jár. Síráskor a tudósok szerint endorfin, azaz boldogsághormon termelődik a szervezetünkben, ezért lehetséges sok válsághelyzetet sírással megoldani. Nemrég a tudósok azt vizsgálták milyen a könny szerkezete akkor ha szomorúságunk miatt sírunk és milyen, amikor boldogságunkban. Egészen érdekes eredményekre jutottak, erről itt olvashattok.
A könnynek három típusa van: az alapkönny, amit folyamatosan termelnek a könnymirigyek. Ez tartja nedvesen a szemet, javítja a látást. A reflexkönny egy idegen test szembe jutásakor önti el a szemet, de ásítás vagy nevetés is kiválthatja. Az érzelmi könny csak emberekre jellemző, és fehérjetartalma 24 százalékkal magasabb, mint a reflexkönnynek. A végére pedig egy talán kevésbé ismert érdekesség: az újszülöttek többnyire nem könnyeznek síráskor, szemük kellőképpen nedves, hogy ne száradjon ki. Könnyeik csak hetekre a születésük után jelennek meg a könnycsatorna teljes kifejlődése után.
Forrás: Arany gondolatok
