Története
Német neve: Kumbaj
Alapítás éve: 1817.
A török kiűzése után 1699-ben 69 kamarai alattvaló lakik az akkori Kunbaja pusztán. Ebben az időben Baja után a Bajai Járás legnépesebb települése. A Rákóczi – szabad¬ságharc alatt elpusztult. Ezután egy 70 évig tartó pereskedés kezdődött Kunbaja tulaj¬donjogáért, mely végső nyugvópontra csak 1817-ben került, amikor a Rudics testvérek (János, Antal, Mátyás) tulajdonába került.
Rudicsék már 1815-ben a birtok benépesítésére mintegy 140 földműves család fogadá¬sára adtak be kérelmet az Udvardi Kamara elnökének. A Kamara válasza értelmében Veszprém megyéből 144 magyar család az áttelepítésre készen állt. Végül is a veszpré¬miek betelepítéséből – a Rudics-birtok hosszú átadási, felmérési és további tulajdonjogi huzavonája miatt – nem lett semmi.
A Rudics testvérek azonban elszántan és végül eredményesen hadakoztak. Betelepítési tervet készítettek, melynek véleményezését Luby nevű ügyvéd végezte el. A terv nem maradt ránk, de Luby feljegyzése igen. Eszerint összhangban II. József telepítési pátensével, a telepeseknek ház, föld, az iparosoknak 80 gulden pénz adását, templom, iskola építését, pap, tanító, jegyző beállítását, s végül németek betelepítését javasolja, tekintettel a földművelésben való jártasságukra és arra, hogy a tervezett földdel elége¬dettek lesznek. Ezután az utcák kijelölése és a házak építése megkezdődött.
A telepesek a környező községekből (Gara,Csátalja,Gahora,Madaras,Csávoly, Bresztovác) jöttek, s valamennyien németek voltak.
Az uraság birtokának ezen részét az alapító nevéről Rudicsháza néven kezeli, amiről a megőrzött régi pecsét és okmányok tanúskodnak. Hivatalosan nemsokára Kunbaja elne¬vezést kapta az új telep hasonlónevű birtoktag után, mely név időközben némi változá¬son ment keresztül, így leit belőle Kumbaja, Kun-Baja, Kúnbaja, míg a legutóbbi helységnév fölülvizsgálatkor az eredeti Kunbaja nevet kapta vissza.
Almási Rudics Máté intézkedésére 1819 tavaszán 80 szabványos ház állt készen, ami¬kor a közeli német községekből megindult a telepítés II. József 1782. évi híres pátensé¬ben biztosított föltételek szerint. Legtöbb család Csátaljáról jött. Jöttek még őrszál¬lásról, taráról, Vaskútról, de néhány család közvetlenül Würtenbergből is. Az első tele¬pesek között előforduló családnevek: Beck, Berger, Gartner, Krisztmann, Lutz, Rettich, Szuyer.
Az első nevek között előforduló magyar nevek: Árvai, Fekete, Hajas, Rostás, Sovány, Szönyi, tamás, Ujvári. A magyar nevű családok közvetlenül az uraság szolgálatában álltak. Az alapítás évében önálló község jellegét nyerte Kunbaja. Egy bíró és hat esküdt képezte elöljáróságát. A bíró háza volt az ideiglenes faluháza. A jegyzői teendőket elein¬te az uraság rudicsházai kasznárja végezte, aki tisztségéért a várm. szabályrendeletben előírt javadalmazásban részesült. Még 1819-ben fölállították az önálló r. k. lelkészséget mely a bácsalmási plébános hatáskörébe tartozott, Az anyakönyvek az első évtől telje¬sen ép állapotban megvannak.

Kultúra-szórakozás

A kultúrális események, szórakozási lehetőségek fontos részei a hétköznapoknak. A mindennapi munka során felgyülemlett feszültségeket oldhatjuk, a kultúra iránti igényünket elégíthetjük ki. Ide sorolhatóak a települési rendezvények, ahol kikapcsolódhatunk, ápolhatjuk hagyományainkat, baráti kapcsolatokat teremthetünk.

A kultúra és a szórakozás szerves része életünknek.

Cím: Kunbaja Rákóczi u. 16
Tel: +36 (79) 371 088
E-mail: [email protected]
Web: http://www.kunbaja.hu