Forrás: M1/Ma Reggel | 2015. 05. 11. 09:41:03
Befogadóállomásokat hoznának létre az EU területén kívül is. Valahol Niger szubszaharai területén keresnének neki helyet, ahol a legfontosabb migrációs útvonalak futnak. Szó van arról is, hogy kvótarendszer alapján elosztanák a menedékkérőket a tagállamok között. Az M1 hétfő reggeli műsorában az MTVA brüsszeli tudósítója számolt be arról, amit az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra kerülő, a migrációs stratégiára tett javaslatáról tudni, sejteni lehet.
Az Európai Bizottság szerdán mutatja be a migrációs stratégiára tett javaslatát, de már kiszivárgott néhány részlete. A Welt am Sonntag című német lap szerint például kvótarendszer alapján elosztanák a menedékkérőket a tagállamok között, és befogadóállomásokat hoznának létre az EU területén kívül.
Az M1 reggeli műsorában az MTVA brüsszeli tudósítója mondta el mindazt, amit eddig tudni, sejteni lehet a javaslat részleteiről. Március elején már folyt a témáról egy orientációs vita, azután pedig, hogy április végén több száz, Európába induló menekült halt meg a Földközi-tengeren, a migrációs stratégia részeként körvonalazódik egy tízpontos cselekvési terv is – emlékeztetett Baraczka Eszter.
Várhatóan az Európai Bizottság a külső határok erősebb védelmét, a mentőakciók kapacitásának növelését javasolja majd, szorosabb együttműködést a származási országokkal, szó van külső menekülttábor építéséről Nigerben, amelynek szubszaharai területén futnak a migrációs útvonalak és az embercsempészek is buzgólkodnak.
Szó van arról is, hogy enyhítenék a front- ás célországok terheit, segítenének például a menekültkérelmek elbírálásánál, kvótarendszert állapítanának meg, és bekerülhet a javaslatba a várhatóan sok vitát kiváltó legális bevándorlás fogalma is, amellyel a demográfiai kihívásokra igyekeznek válaszolni.
Arra a felvetésre, hogy a Bruxinfo hírportál értesülése szerint ma az EU-ba érkező bevándorlók 80 százaléka menekültnek tekinthető, nem gazdasági (megélhetési) bevándorlónak, a tudósító úgy reagált, mindez még nem jelenti azt, hogy ők megkapják majd a menekültstátust, a helyzet ugyanis jóval árnyaltabb. Egyrészt az ő esetükben is előkerülhet a gazdasági szempont, másrészt a menekültstátusról a tagállamok döntenek, harmadrészt a menekültstátus és a kitoloncolás közt még számos fokozat van.
A 2014-es adatok egyébként azt tanúsítják, jóval kevesebb a menekült, mint a gazdasági bevándorló, 626 ezer menekültkérelemből mindössze 104 ezer teljesült, azok a koszovóiak például, akik Magyarországon keresztül lépnek be az EU-ba, nem kapják meg, mert Koszovó biztonságos állam – hívta fel a figyelmet a tudósító az M1 hétfő reggeli műsorában.
