A
Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezi a Befektetővédelmi Alapnál (Beva), hogy a Quaestornál fiktív kötvénnyel rendelkező károsultaknak is fizessenek kártalanítást – jelentette be Windisch László, az MNB alelnöke tegnap Budapesten.
Elmondta: a befektetési szolgáltató az engedélyezett kötvénymennyiség sokszorosát értékesítette, és a jogi elemzés során az MNB arra jutott, hogy mivel befektetési szolgáltatási tevékenység keretében átvett ügyfélpénzekről van szó, ezért „ez a Beva szempontjából biztosított tevékenységnek minősül”.
Matolcsy György, az MNB elnöke kérdésre válaszolva kiemelte: a brókercégek ügyei nem jelentenek rendszerszintű kockázatot a magyar pénzügyi rendszerre nézve.
Kártérítési javaslat
Egyhangúlag támogatta a parlament gazdasági bizottsága tegnap annak a fideszes törvényjavaslatnak a tárgysorozatba vételét, amelynek célja, hogy a brókerbotrányban érintett vállalatok cégcsoportjai, valamint mások mellett a vállalatok vezetői, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könyvvizsgálói vagyonukkal is felelősséget vállaljanak az okozott károkért.
Rogán Antal (Fidesz) bizottsági elnök, az egyik előterjesztő azt kérte, hogy az ellenzéki képviselők a plénum előtt támogassák majd a házszabálytól eltérést, mert úgy jövő kedden elfogadhatja az Országgyűlés a törvényt, amely még húsvét előtt hatályba is léphet. A Fidesz frakcióvezetője jelezte azt is: készül az
a törvényjavaslat, amely lehetővé tenné, hogy a kártalanítási eljárás a büntetőeljárás lezárása előtt lefolytatható legyen.
A TV2 stúdiójában arra a kérdésre, nem tartja-e furcsának, hogy miközben a Buda-Cash-ügyben már előzetes letartóztatások is voltak, a Quaestor vezetőit még ki sem hallgatták, a Fidesz politikusa azt válaszolta: furcsának tartja, és gyors cselekvést vár a nyomozó hatóságtól. A Hungária Értékpapír Zrt. ügyében indult nyomozás felügyeletére ugyanakkor három ügyészből álló munkacsoportot alakított a Pest megyei főügyész.
A Quaestor-ügyben érintettek polgári jogi úton érvényesíthető kártalanítását segítő törvényjavaslatot nyújt be három héten belül az Országgyűlésnek a nagyobbik kormánypárt – hangzott el egy háttérbeszélgetésen.
Későbbi öncsőd
„Vissza fogja kapni pénze nagy részét az a 22 ezer ember, akinek 6 millió forintnál kisebb összegű befektetése volt a bedőlt pénzügyi vállalkozásoknál.”
Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője
Közben kiderült, hiába kért állítólag öncsődöt a Quaestor kötvénykibocsátásokat végző cége, a Hrurira Kft. március 9-én, valójában nem indult meg a csődeljárás, mert nem jelent meg az erről szóló közlemény a Cégközlönyben.
A csődvédelem iránti kérelmet valójában csak március 19-én nyújtották be. E két időpont között, mégpedig március 16-án a Hrurira lett az 50%-ot meghaladó tulajdonosa a Quaestor cégcsoport anyavállalatnak, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek, amelyet eddig egy liechtensteini cég, az Insula Management Establishment tulajdonolt.
Ezen a napon a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. élére új vezérigazgató került, Orgován Béla. Eddig Tarsoly Csaba, illetve felesége és édesapja vezették a zrt.-t, ám ők kikerültek a cég vezetőségéből.
A 38 éves, Tápióságon élő Orgován Béláról a 444.hu – a falubeliekre hivatkozva – azt írta, hogy „eddigi életében jórészt munkanélküli volt, van, aki szerint a nyolc általánost sem fejezte be, de abban mindenki biztos volt, hogy középfokú végzettsége nincs”.
Cáfol a minisztérium
A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) és háttérintézményeinek nem volt semmilyen törvénytelen információja a Quaestor pénzügyi helyzetéről. A tárca a pénzügyi vállalkozásnál vezetett értékpapírszámláját a Buda-Cash „bedőlése” után szüntette meg – írta tegnap a KKM. A minisztérium azt is közölte, hogy moszkvai vízumközpont üzemeltetéséért a Quaestor-csoport egy forint közpénzt sem kapott, az a saját vállalkozása volt.
Forrás: metropol; Kép: Google;
