Az Alpokalja Magyarország legnyugatibb tájegysége, közepén a Kőszegi-hegység emelkedik, amelynek legmagasabb pontja, a 884 méter nyurga Írottkő egyben a Dunántúl legmagasabbja is.
Itt már jól érzékelhető az Alpokalja sajátos mikroklímája: 600 méter fölött gyakran teljesen más viszonyokat találunk, mint akár a közeli Kőszegen.
A csúcsra épített kilátót előfordul, hogy csak hóban vagy ködben tudjuk elérni. Mikor meghúzták az országhatárokat, a kilátópont a metszéspontba került. A határkő szeli ketté a kilátót, Ausztria és Vas megye, Magyarország folyamatos átlépésével pedig két oldalról lehet felmenni a kilátóba. A kilátó egyébként nem is volt látogatható egészen 1945-ig, csak osztrák oldalról.
A vasfüggöny idején ez a rész szigorúan őrzött terület volt, határőrök járőröztek a kerítés mentén, nehogy valaki megpróbáljon nyugatra szökni. Pedig ez nem is lehetett olyan egyszerű feladat, hiszen a Kőszegi-hegység meredek, gerince keskeny, sűrű bükk- és fenyőerdők borítják – hangzott el az M1 Itthon vagy! című műsorában.
A Szent Vid kápolna a kiindulópont
A Kék túra egykori kiindulópontja, a Szent Vid kápolna egy hegyormon magasodik Velem község fölé. A legelső kápolna még a honfoglalás előtt, valamikor a 9. század elején épülhetett, de a mai templom környékén már Kr. e. 5000-től, a csiszolt kőkorszaktól fogva éltek emberek. A település fénykora is a Krisztus előtti időkre, a bronzkorra tehető, akkoriban kézműves tevékenységet folytató pannon-illírek és kelták lakták.
Velem település részlete, háttérben a hegytetőn a Szent Vid-kápolna. (Fotó: MTI/Járai Rudolf)
A hegység előterében húzódik a borostyánkő út, ennek köszönheti a város a jelentőségét. Az itteni tárgyak eljutottak Skandináviába, de a különféle kultúrák is helyet cseréltek, így jutott el az égei-tengeri kultúra is a Szent-Vid hegyre. Az Alpokalja klimatikus gyógyhely is: levegője köztudottan jó hatással van a légzőszervi betegségekben szenvedőkre.
Az alpokaljai aprófalvak
Az Alpokalja jellegzetes aprófalvas vidék, az innen mindössze 4 kilométerre fekvő Cák már az 1270-es évektől ismert: a falu szélén álló 8 régi pince mindegyike legalább 250 éves. A faluban élő gazdák mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, és a pince fölötti hegysoron voltak a szőlők. Mivel nem sok szőlőt termett a falu melletti domboldal, így a borra és a hegy egyéb gyümölcseire is vigyázni kellett, hogy azok egész évben kitartsanak. Ezért is fejlesztették ki a föld feletti pincék különleges építésmódját.
Az ólomszínű talajáról elkeresztelt Ólmodon mindössze 89-en élnek, a lakosság nagyrészt horvát ajkú. Hogy az 1500-as évek elején Jurisics Miklós kőszegi várkapitány hozta-e ide őket a törökök elől, vagy egyes népcsoportjaik már korábban is éltek itt, nem tudni biztosan. Az viszont bizonyos, hogy identitásukat a mai napig őrzik, a zenei hagyományok megóvására tamburazenekart alapítottak. A húros tambura a délszláv régió egyik legismertebb hangszere. Nemcsak saját, helyi horvát népzenéket játszanak, de magyar műdalokat is.
Hazánk legkisebb borvidéke
Ahogy a Dunántúlon szinte mindenütt, a Kemenesalján is a római kortól számítjuk a szőlőművelés kultúráját. 550 hektárjával a Somló vidéke legkisebb borvidékünk, a legkisebb borvidék legkisebb hegye a Kis-Somlyó. Kőzete sem kemény bazalt, mint a környező szőlőhegyeké, hanem puhább tufa, így adottságai majdnem olyan jók, mint a nagy Somló déli oldalának. A juhfark ősi magyar szőlőfajta, amely majdnem csak a Somlón terem.
Szőlőtermesztés a Kemenesalján (Fotó: MTI/Molnár Edit)
A belőle készült bort a Habsburg császárok is szívesen fogyasztották, ismertebb elnevezése, a nászéjszakák bora is innen eredhet. Mária Terézia születendő gyermekeinek nemét is a Ság hegyi bor és a somlói bor mikéntjéhez kötötte, a legenda szerint ugyanis a hegy borfogyasztó hölgyei és urai, ha fiúgyermeket szerettek volna, akkor abból a borból fogyasztottak.
Kevésbé ismert táj a Vendvidék
Vas megyében, az egykori őrállók vidékétől egy karnyújtásnyira találjuk Magyarország egyik kevésbé ismert kistáját, a Vendvidéket, amely földrajzilag az Alpokalja része. Gyakran összekeverik nagytestvérével, az Őrséggel, és szinte annak részeként emlegetik, pedig a természetvédelmi oltalom alatt álló Vendvidéknek is külön története, önálló élete van. Nemcsak természeti adottságai egyedülállóak, de határszéli elhelyezkedésének köszönhetően valahogy mindig meg tudta őrizni érintetlenségét, és így báját, romlatlanságát is.
Bár a szlovén Rábavidék néven is ismert Vendvidéket mindössze pár település alkotja, a látnivalók száma végtelen. Apátistvánfalván található hazánk egyetlen Határőr múzeuma. Az egykori laktanya épülete ma betekintést enged a határőrök mindennapjaiba, az itt látható tárgyak hűen idézik a letűnt korszakot, amely azonban a vidék jelenlegi arculatának megértéséhez elengedhetetlen állomás.
A Vas megyei Apátistvánfalva (Fotó: MTI/Varga György)
Jelentős számú a szlovén kisebbség
A történelmi Vendvidék teljes területének egykor a Muravidék is része volt, így ma is jelentős számú szlovén kisebbség él itt: ők a vendek, vagyis a magyarországi szlovének. A hármas-határ ölelésében nyugvó Felsőszölnök, a Vendvidék legnépesebb, és hazánk legnyugatibb fekvésű települése: 600 lakosának 90 százaléka szlovén. Az itteni mintagazdaság a modern turisztika és a helyi hagyományok fúziójából született. A helyiek úgy tartják, hogy aki egyszer felkeresi a Vendvidék dimbes-dombos falvait, a távozást követően sem tud szabadulni tőle, mert menthetetlenül beleszeret a vidékbe.
A Vendvidéktől egy karnyújtásnyira nyújtózik a 23 település formálta Vasi Hegyhát, amely az Alpokalja egyik kistája. Északról a Rába völgy-síkja, míg délről a Zala vízgyűjtője határolja az „ezer apró csoda földjét”. A Vasi-hegyháton nagy múlttal rendelkezik a gelencsérség, vagy más néven a fazekasság, de a pálinkafőzés is régi szokás, kiváló alapanyagot szolgáltat hozzá számos őshonos és telepített gyümölcsfa. Így aztán pálinka is szépen terem a vidéken.
Magyarország legjobb nagyvadas területe
A környéken helyezkedik el Magyarország legjobb nagyvadas területe is, a szomszédos Zala pedig Magyarország erdőben leggazdagabb megyéje. Jelentős is a vadászturizmus, és népszerűek a helyi specialitásnak számító vadételek, mint a burgonya prósza és a dödölle.
Ha távolabbról, madártávlatból is vetnénk egy pillantást a Zalai-dombságra, akkor a Zalaegerszeg mellett álló, 100 méter magas TV-torony ideális célpont: tiszta időben innen akár az Alpok vonulatáig is ellátni.
forrás: M1
