Forrás: MTI
A szerdai moszkvai lapok szerint az orosz vadászgép lelövése a törökök „nyílt provokációja” volt Oroszországgal szemben, és súlyosan megterheli majd a két ország viszonyát. A nyugati újságok többnyire egyik fél mellett sem foglalnak állást, és szinte egyhangúlag mérsékletre intenek.
Az orosz Kommerszant szerint ez volt az eddigi legsúlyosabb katonai incidens Moszkva és egy NATO-tagország között Oroszország posztszovjet történelmében. Vlagyimir Putyin orosz elnök a „végletekig kemény volt”: arra figyelmeztetett, hogy a történteknek súlyos következményei lesznek a kétoldalú kapcsolatokra nézve, és azzal vádolta Törökországot, hogy együttműködik a Szíria és Irak területén tevékenykedő terroristákkal. A lap úgy értesült, hogy a hadiipari ágazatot irányító bizottság kollégiuma már bekérte az ipari, a közlekedés és távközlési minisztériumoktól, illetve a Roszkoszmosz űrkutatási és Roszatom atomipari hivataltól az információkat az összes közös orosz-török projektről. A lapnak magas beosztású moszkvai kormányilletékesek azt mondták, hogy a válságnak közvetlen hatása lesz a közös üzleti vállalkozásokra, és az első „áldozat” a Déli Áramlat gázvezeték lehet, veszélybe kerülhet továbbá a Roszatom által építendő törökországi atomerőmű terve. A lap felhívta a figyelmet arra, hogy a tavalyi évben az orosz turisták számára Törökország volt az első számú idegenforgalmi célpont: 3,3 millió orosz utazott oda, és több mint 65 milliárd rubelt (kétmilliárd forint) költött. Az orosz külügyminisztérium már eltanácsolta az orosz állampolgárokat attól, hogy Törökországba utazzanak, az idegenforgalmi irodák pedig teljesen leállítják a törökországi útjaikat.
Az Izvesztyija című napilap megszólaltat több katonai szakértők, akik azt a véleményt fogalmazzák meg, hogy az orosz katonai gép elleni támadást régóta készítette elő a török hadsereg, a titkosszolgálatok információkat gyűjtöttek az orosz bombázók repülési útvonaláról, és csak várták az alkalmas pillanatot a támadásra. A török hatóságok lépésének nem politikai, hanem gazdasági céljai voltak: az orosz légierő hatékony harca az Iszlám Állam kezén lévő olajfeldolgozó üzemek és „olajkaravánok” ellen ártanak Recep Tayyip Erdogan török elnök és családja érdekeinek. „A legfőbb ok, ami miatt a törökök nyílt provokációra vetemedtek Oroszország ellen az az olcsó olaj, amelyet az IÁ terroristák szállítanak Törökországnak” – írja az Izvesztyija.
A párizsi Le Figaro szerkesztőségi cikkében egyértelműen kijelenti, hogy „Törökország szabotálja a koalíciót”, és „diplomáciai tőrdöfést” követett el. „A Francois Hollande által tervezett Iszlám Állam elleni nagy koalíció láthatóan nem tetszik mindenkinek. Komoly léket kapott keddi légi incidenssel. A súlyos összetűzés magában hordja az elmérgesedés kockázatát a konfliktus két kulcsszereplője között, akinek a stratégiai érdekei radikálisan szembeállnak egymással. Ilyen szövetségesekkel Franciaország nem tudja a problémákat megoldani” – állapította meg a konzervatív lap.
A katolikus La Croix szerint „ez az ügy rávilágít arra, hogy a szíriai dosszié egy olyan lőporos hordó, amely minden nemzetközi kapcsolatot veszélyeztet. Franciaország, mint gyakran, most is közvetítő szerepben van. Francois Hollande egymás után találkozik a napokban Barack Obamával és Vlagyimir Putyinnal. Ez hozzájárulhat a nemzetközi megállapodás talajának megalapozásához, de nem lesz elegendő annak megépítéséhez” – írta a katolikus lap.
A Nyugat akkor jár el helyesen, ha az orosz vadászgép lelövése után kialakult helyzetet nem Oroszország elszigetelésére vagy megalázására használja fel, hanem arra, hogy megpróbálja befolyásolni Moszkva cselekedeteit – írta a Financial Times kommentárrovatában Richard Haas, a Council on Foreign Relations nevű nemzetközi stratégiai kutatóműhely elnöke. Haas szerint ha az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet meggyengítését célzó nemzetközi együttműködés azt jelenti, hogy Oroszországot be kell venni a Francois Hollande francia elnök kezdeményezésére formálódó koalícióba, akkor ezt is vállalni kell. A részvevőknek nem kell mindenben egyetérteniük ahhoz, hogy bizonyos dolgokban egyetértsenek – fogalmazott a szerző.
Haas szerint Oroszország nem szuperhatalom, és ha veszélyezteti is időnként a nyugati érdekeket, azzal foglalkozni kell ugyan, de nem szabad eltúlozni.
Mindemellett Törökország sem az a megbízható NATO-partner, amely valaha volt, a mai Törökország már inkább csak névleg szövetséges. Recep Tayyip Erdogan török államfőre jelentős részben ugyanazok az illiberális hajlamok jellemzők, mint Vlagyimir Putyin orosz elnökre, és Ankara nem osztja az Egyesült Államok és a nyugat közel-keleti célkitűzéseit sem. Aligha mondható el például, hogy a török kormány elsődleges feladatának tekinti az Iszlám Állam elleni fellépést; ehelyett minden tőle telhetőt megtesz a kurdok gyengítésére, akik viszont az Egyesült Államok legszorosabb katonai partnerei az Iszlám Állam elleni harcban – írta Richard Haas.
NATO-ország utoljára több mint 63 évvel ezelőtt lőtt le orosz (pontosabban: szovjet) katonai repülőgépet – emlékeztetett a történtek kapcsán online kiadásában a The Washington Post.
A lap szerint 1952. november 18-án, a koreai háború vége felé négy amerikai repülőgép-hordozó készült csapást mérni az észak-koreai utánpótlási vonalakra, amikor az elfogott orosz rádiókommunikációból megtudták, hogy felfedezték őket, és vadászrepülők tartanak feléjük.
Az Oriskany repülőgép-hordozóról négy F9F-5 Panther harci gép emelkedett a levegőbe, amelyek közül kettőnek műszaki okokból vissza kellett fordulnia. A két amerikai vadászpilóta hét MiG-15-össel találta magát szembe, amelyek közül Royce Williams hadnagynak négyet sikerült lelőnie.
