Első alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz a feszültség újbóli kiéleződése óta, Franciaország és Németország közvetítésével zajlott a megbeszélés. Közben az USA elküldte a várva várt írásbeli választ Oroszországnak, és Peking is beszállt az üzenő országok sorába.
A szerda délben kezdődött, majdnem nyolc óra hosszú tanácskozás végén a felek közös nyilatkozatban erősítették meg elkötelezettségüket az ukrajnai konfliktus békés rendezéséről szóló minszki megállapodásokon alapuló tűzszünet fenntartása mellett.
„A felek támogatják a tűzszünet feltétel nélküli betartását(…) függetlenül a minszki megállapodások végrehajtásával kapcsolatos egyéb vitás kérdésektől”
– ismertette a megállapodást honlapján az Elysée-palota, azaz a francia elnöki hivatal.
Még több külföldi hír
A francia elnöki hivatal egyik tisztségviselője szerint a normandiai formátum sikeresnek bizonyult abban, hogy Oroszország elkötelezte magát a békés rendezést szolgáló folyamatban történő való részvételre. Kijelentette, hogy ez jó jelzés lépés a feszültségek oldásához.
Az illetékes fontosnak tartotta kiemelni:
a feltételek nélküli tűzszünetről született megállapodás a jelen körülmények között rendkívüli jelentőséggel bír.
„A találkozó teszt volt. Úgy vélem, ma megtapasztalhattuk, hogy az oroszok hajlandóak a feszültség csökkentésére ebben a kérdésben, meglátjuk, hogy két hét múlva ez megerősítést nyer-e” – fogalmazott az Elysée-palota tisztségviselője.
Az ukránok új álláspontot dolgoznak ki, az oroszok perspektívát hiányolnak
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője úgy fogalmazott a találkozót követően, hogy Kijev, Moszkva, Berlin és Párizs képviselőinek tanácskozása bizonyítja a békés rendezést szolgáló normandiai formátum újjáéledését. Jermak újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a résztvevők kifejezték szándékukat a meglévő vitás kérdések rendezésére. Ugyanakkor megerősítette, hogy továbbra is jelentős nézeteltérések vannak Kijev és Moszkva között.
Még több külföldi hír
„Azt azért látjuk, hogy a tűzszünet működik, van egynéhány provokáció, de működik” – mondta Jermak. Hozzátette, a felek két hét múlva ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, akkor Berlinben.
Dmitrij Kozak, a Kreml kabinetfőnök-helyettese szintén a tárgyalás végén kijelentette, hogy
Kijevnek most két hete van
új álláspont kidolgozására.
Az orosz elnök ukrajnai konfliktus ügyében illetékes különmegbízottja egyben kifogásolta, hogy a kijevi vezetés eddig egyáltalán nem, vagy csak elutasítóan reagált a szakadárok humanitárius és egyéb kapcsolatfelvételi kísérleteire. Mint mondta, az ukrán kormány máig nem biztosított semmi perspektívát a donyecki és luhanszki „népköztársaságoknak”. Hangsúlyozta, hogy mindez szembemegy a konfliktus megoldását célzó erőfeszítésekkel.
Kozak leszögezte, hogy újabb csúcstalálkozó Oroszország és Ukrajna között német-francia közvetítéssel csakis akkor válik lehetségessé,
ha megállapodás jön létre a Donyec-medence jogi státuszáról, illetve az ott tartandó választásokról.
Az Élysée-palota belső köreiből a dpa német hírügynökség úgy értesült, hogy
- a megbeszélések humanitárius intézkedések és Ukrajna jövője körül forogtak.
- Mindemellett felmerült az is, hogy kitűzhetnének időpontot az oroszbarát kelet-ukrajnai szeparatisták és a kijevi vezetés tárgyalásaira a Donyec-medence különleges státuszáról.
Még több külföldi hír
Kijev mindeddig elutasította ez utóbbit, mivel nem a szakadárokat, hanem Moszkvát tekinti tárgyalópartnerének.
USA: néhány orosz kérés eleve esélytelen
Oroszország december közepén kétoldalú szerződés tervezetét juttatta el az Egyesült Államoknak, és ebben egyebek között arra tett javaslatot, hogy Washington kötelezze el magát a NATO keleti terjeszkedésének leállítása mellett, szüntesse be a katonai együttműködést a posztszovjet országokkal, vonja ki nukleáris fegyvereit Európából, és ne telepítsen a kontinensre Oroszországot fenyegetni képes csapásmérő rendszereket.
Az Oroszországnak küldött amerikai válasz „komoly diplomáciai útvonalat” jelöl ki – közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán azon a sajtótájékoztatóján, amelyen bejelentette, hogy az Egyesült Államok megküldte írásbeli válaszait Oroszország biztonsági garanciaigényeire.
A tárcavezető szerint a levél „elvi és gyakorlati szempontból is értékeli az Oroszország által felvetett aggályokat”. Blinken hozzátette: az Egyesült Államok nyitott a párbeszédre, ezt szándékaik szerint a levél is tükrözi.
Azt is világossá tette:
az Egyesült Államok „eleve esélytelennek tartja”,
hogy teljesüljenek azok az orosz követelések, amelyek azt várják el a NATO-tól, hogy vonja vissza csapatait és fegyvereit Kelet-Európából, valamint zárja ki Ukrajna esetleges jövőbeni csatlakozásának lehetőségét. Ezzel szemben Washington kész a párbeszédre olyan témákban, mint például a fegyverzetellenőrzés és a bizalomépítő intézkedések.
A külügyminiszter nem részletezte, hogy pontosan mit tartalmaz a dokumentum, ami Ukrajnával és a NATO-val egyeztetve született meg. A következő napokban további megbeszélésekre számít Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége továbbra is nyitva marad, de arra figyelmeztette az Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy „erősen fontolják meg a távozást.”
Még több külföldi hír
Az amerikai vezetés azzal vádolja Moszkvát, hogy Ukrajna megszállására készül, miután mintegy 100 ezer orosz katonát állomásoztatnak az ukrán határ közelében.
NATO: a védelmi vonalakon állunk
Jens Stoltenberg, a NATO elnöke a közös válasz kapcsán leszögezte: „ismételten felszólítjuk Oroszországot, hogy haladéktalanul csökkentse a feszültséget. A NATO hisz abban, hogy a nézeteltéréseket párbeszéd és diplomácia útján kell megoldani, nem erőszakkal vagy az azzal történő fenyegetéssel.”
Felhívta a figyelmet arra is, hogy
Oroszországnak ki kell vonnia katonai erőit Ukrajnából, valamint Georgiából és Moldovából, ahol ezen országok beleegyezése nélkül állomásoznak.
Komoly tárgyalásra van szükség a fegyverzetellenőrzésről, beleértve a nukleáris fegyvereket és a földi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakétákat is – tette hozzá. „A NATO a védelmi vonalakon áll, nem törekszünk a konfrontációra, de nem tudunk és nem is akarunk kompromisszumot kötni azokkal az elvekkel kapcsolatban, amelyeken szövetségeseink biztonsága nyugszik” – emelte ki.
A NATO ötezer fős kontingensét akár napokon belül is képesek telepíteni. Kifejtette azt is, hogy megvannak a tervek „amelyeket agyon rövid figyelmeztetés után aktiválhatunk és végrehajthatunk”.
A szervezet készen áll arra, hogy meghallgassa az orosz aggodalmakat, és valódi párbeszédet folytasson arról, hogyan lehet megerősíteni az európai biztonság alappilléreit. Stoltenberg hozzátette ugyanakkor, hogy „minden nemzetnek joga van a saját biztonsági berendezkedésének kialakításához, tehát Moszkvának tartózkodnia kell e tekintetben a kényszerítő korlátozástól, illetve a szövetségesek és más nemzetek elleni rosszindulatú tevékenységektől”. Mint mondta, a NATO továbbra is szorosan együttműködik Ukrajnával.
Még több külföldi hír
Oroszország megszakította diplomáciai kapcsolatait a NATO-val, ami megnehezíti a párbeszédet, ezért Stoltenberg szerint vissza kell állítani a moszkvai és brüsszeli képviseleteket, a katonai kommunikációs csatornák teljes körű kihasználása, az átláthatóság és a kockázatok csökkentése érdekében.
Az Ukrajna körüli feszültségre utalva leszögezte: ez a feszültség erősödik. Úgy vélekedett, hogy az orosz területen végrehajtott hadgyakorlatok „esetleges orosz támadást álcázhatnak”. „Mindent megteszünk a feszültség csökkentése érdekében, de a legrosszabbra is fel vagyunk készülve” – tette hozzá.
