forrás: MTI
Kulcsár Attila, a másfél évtizeddel ezelőtti brókerbotrány elsőrendű vádlottja azt mondta a Fővárosi Törvényszéken kedden, hogy az ügyfelek pénzét mosták a K and H Bank brókercégénél, de a vádban szereplő piramisjátékszerű sikkasztássorozat nem történt meg. Már a perbeszédek végén tartott a megismételt elsőfokú büntetőper, amikor a bíróság újra megnyitotta a bizonyítási eljárást, hogy Kulcsár Attila vallomást tehessen.
Az elsőrendű vádlott többórás felszólalásában arról beszélt, hogy az ügyészségen a nyomozás során tett, másokat és magát is terhelő, feltáró, beismerő jellegű vallomásainak tartalmát jelentősen befolyásolták bizonyos elvárások, amelyekért cserébe azt ígérték neki, hogy megszüntetik az előzetes letartóztatását. Így megfelelési kényszerből esetenként szabályos ügyletekről is úgy beszélt, mintha sikkasztás történt volna. Ugyanakkor megjegyezte: mégsem valótlan az a vallomása, csupán kiegészítésre, pontosításra szorul.
Kulcsár Attila a vádbeszéddel összhangban elmondta, hogy 1998-ban a K and H Bank brókercégénél egy már működő rendszerbe kapcsolódott be. Ez a rendszer azonban szerinte nem a vádbeli sikkasztásra épült, inkább egy pénzmosoda volt, amelyet a beavatott dolgozók üzemeltettek azért, hogy a VIP-ügyfelek a bank bizalmi embereinek segítségével jelentős mennyiségű készpénzhez juthassanak.
A vádlott szerint egyes kollégái már az ő érkezése előtt olyan ügyleteket bonyolítottak, mint amelyek miatt őt megvádolták. Ehhez kapcsolódtak a sorozatos valótlan kimutatások. Volt, amikor veszteséget mutattak ki az adóhatóság felé, de ha kellett, hitelfedezethez igazoltak megfelelő mennyiségű pénzeszközt. Nem véletlen, hogy a bank egyes adatokhoz azóta se enged hozzáférést a szakértőknek – jegyezte meg.
Kulcsár Attila kiemelte: ügyfelei többségét nem érdekelte, mit csinál a pénzükkel, csak az volt az elvárás, hogy készpénzt lássanak belőle, amikor szükségük van rá. A bróker cserébe a jutalék mellett azt kérte, hadd használhassa a rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket.
„Kiszolgáltam az ügyfelek készpénzigényeit, cserébe zavartalanul használhattam a számláikon lévő összegeket” – mondta a vádlott, aki beszélt arról is, hogy voltak ügyfelek, akik viszont törvényesen el nem érhető hozamokat vártak el, ám őket se érdekelte, honnan jön a pénz.
Közölte: a rendszer az ügyfelekkel kötött háttér-megállapodásokon alapult. Azokat lehetett bevonni ezekbe az ügyletekbe, akik ebbe beleegyeztek, tudták mi történik – tette hozzá a vádlott, aki szerint a rendszer azért tudott éveken át működni, mert az ügyfelek aktív résztvevői voltak.
Senki se kényszerítette az ügyfeleket a pénz elhelyezésére, illetve a megállapodások aláírására – szögezte le az egykori bróker.
Kulcsár Attila arról is beszélt, hogy amikor 1998-ban egyes kimutatások szerint jelentős veszteség érte a brókercéget – állítólag az orosz válság miatt -, szerinte valójában alig volt veszteség, sokkal inkább arról volt szó, hogy különböző banki vezetőknek és ismerőseiknek kétszer is kifizették a garantált hozamokat.
A vádlott többször célzott arra, hogy az időközben lezajlott polgári perek, választott bírósági eljárások nyomán a bank által egyes károsultaknak kifizetett összegek nem biztos, hogy mindig valóban jártak a – szerinte állítólagos – sértetteknek.
Szóvá tette, hogy ezekben a perekben felhasználtak szerinte valótlan tartalmú dokumentumokat is, továbbá különös módon egyesek egészen más álláspontot vallottak, amikor károsultként pénzköveteléssel léptek fel egy polgári perben, mint amikor vádlottként védekeztek a büntetőperben.
Kulcsár Attila elmondta azt is, a vádbeli időszak második felében belépő nagy cégek esetén előfordult az is, hogy az ügyfelek milliárdos nagyságrendű készpénzigénnyel álltak elő, amire azért volt szükségük, hogy bizonyos megbízásokat elnyerjenek.
Az elsőrendű vádlott azzal magyarázta, hogy a 12 éve tartó eljárásban most, a perbeszédek után szeretne újra vallomást tenni, hogy szerinte az ügyészség nem hajlandó figyelembe venni az álláspontjával ellentétes vallomásokat, nyilatkozatokat. Vallomása alátámasztására Kulcsár több iratot csatolt, ugyanakkor kérdésekre ezúttal sem kívánt válaszolni.
A bíró többször figyelmeztette Kulcsár Attilát a hamis vád törvényes következményeire, vallomása után pedig megjegyezte, hogy annak 80 százaléka nem a vádbeli cselekményekhez kapcsolódik – márpedig a bíróság csak arról dönthet, amiben az ügyészség vádat emelt -, vagy pedig azért nincs büntetőjogi relevanciája, mert már elévült cselekményekről szól.
A bíróság az újra megnyitott bizonyítás során a következő tárgyaláson, október végén több tanút kíván meghallgatni, illetve banki iratokat szerez be. A bíró megfogalmazása szerint a K and H Bank „mostanában több bizonyítékot szolgáltat”. Várhatóan november végén lesznek az újabb perbeszédek, majd a vádlottak az utolsó szó jogán nyilatkoznak. A jelenlegi tervek szerint december 29-én hirdethetik ki az elsőfokú ítéletet a Kulcsár-ügy megismételt elsőfokú eljárásában.
A Kulcsár-ügy egyik vádlottja, egy szír pénzváltó a bíró megfogalmazása szerint „külföldön ragadt”, ezért kérésére a bíróság hozzájárult az eljárás távollétében történő folytatásához.
A bűnüldöző hatóságok szerint a 2003-ban kipattant brókerbotrányban Kulcsár Attila – 1998 és 2003 között a K and H Bank brókercégének dolgozója, majd középvezetője – rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta az ügyfelek, magánszemélyek és egyes állami vállalatok pénzét, összességében sokmilliárdos kárt okozva.
Az ügyészség szerint a teljes elkövetési érték, a jogosulatlanul forgatott pénzmennyiség összege több mint 23 milliárd forint, a kár pedig több mint 8 milliárd.
