Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet munkatársa az Európát sújtó terrorizmus kapcsán kifejtette, alapvetően kétkomponensű hálózatról van szó, amely a bevándorlók Európában élő másod-, harmadgenerációs leszármazottaiból és a Közel-Keletről érkező személyekből áll. Folyamatos cirkuláció zajlik köztük, az itt élők egy részét a Közel-Keleten kiképezik, az ottaniak egy része Európába jön toborozni, a technikai szervezést lebonyolítani, és arra is nem kevés példa volt az elmúlt évtizedekben, hogy rekreációs céllal is a kontinensre utaznak. Ennek a módszernek a kidolgozása annak az Abu Muszab az-Zarkávinak a nevéhez fűződik, aki az Iszlám Állam szellemi atyja volt – tette hozzá.

Ironikus és szimbolikus

Speidl Bianka szerint egyszerre ironikus és szimbolikus, hogy Brüsszelben, az Európai Unió szimbolikus fővárosában van az a negyed – a nagy arányban bevándorlók által lakott Molenbeek –, amelyet a terrorizmus melegágyának tartanak. A szakértő szerint az egész térségre jellemző az integráció kudarca, az európai kormányzatok a kulturális integrációra egyáltalán nem helyeztek hangsúlyt, illetve nem fordítottak kellő energiát. A kontinensre annak idején vendégmunkásként érkező bevándorló tömegeket a politikai vezetők munkaerőforrásként kezelték, nem érdekelte őket, hogy milyen érzésekkel, gondolatokkal viszonyulnak az őket befogadó és egyben marginalizáló társadalmakhoz.

Új német kijelentésre vár a szakértő

Speidl Bianka szerint nagyon fontos, hogy a hatóságok a migránsokat és a menedékkérőket ne vegyék egy kalap alá, ne tekintsék őket vendégmunkásnak, a két kategória mostani összemosása minden ellenőrzést lehetetlenné tesz. Német részről már nagyon várat magára egy olyan kijelentés, amely a beérkező emberek szigorú ellenőrzését támogatná, és nyomást gyakorolna Görögországra, hogy a határait kellőképpen tartsa kontroll alatt.