Az elmúlt hét év volt a legmelegebb a történelemben, 2021 közöttük az ötödik legmelegebb.
A Föld átlaghőmérséklete 1,1 Celsius-fokkal haladja meg jelenleg az iparosodás előtti szintet a Copernicus európai intézet adatai szerint: ez azt jelenti, 73 százalékban megközelítettük a másfél fokos küszöbértéket, amely alatt kellene maradnunk annak érdekében, hogy a felmelegedés okozta legsúlyosabb következményeket el tudjuk kerülni.
Hosszú távon emelkedő a Föld hőmérsékletének tendenciája, de ezen belül éves ingadozások előfordulhatnak a CNN cikke szerint.
„Az igazán fontos dolog az, hogy ne ragaszkodjunk egy adott év rangsorolásához, hanem inkább az egyre melegedő hőmérséklet összképét lássuk. Eddig azt láttuk, hogy minden évtized melegebb, mint az előző volt, ami folytatódni fog nagy valószínűség szerint” – mondta Freja Vamborg, a Copernicus vezető kutatója.
Kis különbség, de nagy jelentőséggel
Kim Cobb, a Georgia Institute of Technology Globális Változás Programjának igazgatója szerint az 1,1 Celsius-fokos felmelegedés konzervatív becslés. A jelentés ugyanakkor már 1,1 foknál is világossá teszi, hogy a világ megszenvedi a klímaválság eddig soha nem tapasztalt hatásait. Ezekre a hatásokra kevesen vannak felkészülve: a tapasztalt jelenségek közé tartozik az Északi-sarkvidéken megfigyelhető olvadás, a halálos villámárvizek, a példátlan hőhullámok és történelmi aszályok. A Copernicus azt is megállapította, hogy az üvegházhatású gázok globális koncentrációja – mely az éghajlati válság és a súlyosbodó katasztrófák kiváltó oka – továbbra is emelkedik.
A világ vezetői 2015-ben egyeztek meg abban, hogy
mindenképpen 2 fok alatt kell tartani a Föld felmelegedését, lehetőleg az 1,5 fokos melegedésnél megmaradva.
A különbség nem tűnik jelentősnek, de a NASA kutatói szerint épp akkora jelentősége van, mint annak, hogy az emberi szervezet hőmérsékletének 1-2 fokos emelkedése is különbséget tesz láz és normál testhőmérséklet között.
Bolygónk esetében a tudósok a Föld hőmérsékletének növekedését követik nyomon az ipari forradalom kezdetén, a XIX. század közepén-végén kialakult alapértékhez képest: az emberek ezután gyorsították fel a fosszilis tüzelőanyagok, például a szén és az olaj elégetését. Ahogyan a bolygó hőmérséklete emelkedik, egyre több nem várt esemény következik be.
Már a tavalyi nyár is szélsőséges volt
„Alig léptük át az 1 fokos felmelegedési küszöböt, mégis szinte állandó időjárási és éghajlati szélsőségek sorozata sújt minket. Ritka kivételektől eltekintve ezek a szélsőségek most már egyértelműen az ember okozta felmelegedéssel hozhatók összefüggésbe. A jövőben arra kell számítanunk, hogy az ilyen szélsőségek gyakorisága és súlyossága növekedni fog, ami világszerte óriási áldozatokat követel a társadalmaktól” – mondja Cobb.
2021-ben hőhullámok és áradások követték egymást, amelyek számos áldozattal jártak, a grönlandi csúcson a feljegyzések szerint először esett eső és történelmi szárazság sújtotta az Egyesült Államok nyugati részének nagy részét, ami nagy, pusztító erdőtüzeket és soha nem látott vízhiányt okozott.
A világ szinte minden sarkában érezték a gyorsan melegedő bolygó hatását. A Copernicus kutatói több olyan régiót is megemlítettek, ahol 2021-ben az átlagosnál magasabb hőmérsékletet mértek, az Egyesült Államok nyugati részétől és Kanadától Grönlandig, valamint Közép- és Észak-Afrika és a Közel-Kelet nagy területein.
A jelentés szerint a tavalyi nyár Európában a valaha mért legmelegebb volt, számos szélsőséges időjárási esemény okozott pusztítást az egész kontinensen,
köztük halálos áradásokat Németországban, Belgiumban és Hollandiában, valamint intenzív erdőtüzeket a Földközi-tenger keleti és középső részén. Észak-Amerikában az elemzés a normálistól eltérő hőmérsékletű időszakokat talált, köztük hóviharos hőhullámot a Csendes-óceán északnyugati részén és British Columbiában. Kaliforniában minden idők második legnagyobb erdőtüze tombolt.
A fosszilis tüzelőanyagok használatát kell visszafognunk
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete augusztusban arra a következtetésre jutott, hogy a riasztó tendenciát csak úgy lehet megállítani, ha az üvegházhatású gázok kibocsátását jelentősen csökkentjük, miközben eltávolítjuk azokat a bolygót melegítő gázokat is, amelyeket az ember már a légkörbe juttatott.
Novemberben a Climate Action Tracker nevű megfigyelő szervezet arra figyelmeztetett, hogy
A szakértők arra figyelmeztettek, hogy az üvegházhatású gázok globális kibocsátása 2030-ban még mindig nagyjából kétszerese lesz annak, ami a felmelegedés 1,5 fokra való korlátozásához szükséges. Még rosszabb, hogy a jelenlegi tényleges éghajlati politikák alapján az éghajlatváltozást nyomon követők szerint a globális hőmérséklet katasztrofális, 2,7 Celsius-fokos emelkedés várható. Ezen a ponton a bolygó kritikus állapotba kerülne. Megoldást csak a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásának korlátozása jelenthet: ezzel elérhető a másfél fokos szint alatti érték tartása.
